Országszerte egyre többen látnak fantáziát kisüzemi sörfőzde indításában

Sorra nyílnak vidéken a sörfőzdék, a meglévők közül pedig több is bővül alig egy hónappal a kereskedelmi törvény kisüzemi sörpiacnak kedvező módosítása után. Néhány hete gyakorlatilag egyszerre indult be Ravazdon a Pannonhalmi Főapátság sörfőzdéje, Kápolnásnyéken a Belatiny Sörmanufaktúra, Hódmezővásárhelyen az Alkimista Sörfőzde, most pedig a kiskunhalasi Trínium Alfa Kft. számolt be arról, hogy kézműves sör készítésére alkalmas technológiára kapott támogatást. A cég ügyvezetője, Szabó Zoltán elmondta: a 273 millió forint összköltségű beruházást a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív programban (Ginop) elnyert 135 millió forintból és saját forrásból valósították meg. A csaknem két éven át tartó, többlépcsős Ginop-projekt eredményeképp évente 500 ezer liter, legalább ötféle, magas minőségű palackozott és hordós sört állíthatnak elő a korábbi kiskunhalasi likőripari és pezsgőgyártó vállalat, a Bacchus egykori gyártóbázisán.

A munkálatok során új, energetikailag is költséghatékony technológiai sort telepítettek, valamint informatikai eszközöket és szoftvert is vásároltak. Az elhagyott telepen már egy ideje nem folyt gyártás, ezért szükség volt infrastrukturális fejlesztésre is. Az ügyvezető kiemelte, hogy cégük eddig élelmiszeripari tevékenységgel nem foglalkozott, éppen ezért a tervezés során részletesen felmérték a termékekre vonatkozó piaci igényt, és kutatásokat folytattak a legalkalmasabb technológiai sor összeállítására. Szabó Zoltán emlékeztetett: a homokhátsági térségben a kézműves sör gyártásának csupán egy-két éves hagyománya van, de az sem számottevő. Mivel megítélése szerint a speciális sörtípusok iránti keresletet kevesen képesek kielégíteni a régióban, a piacra lépés feltételei adottak számukra.

Elsősorban alsó erjesztésű, pilseni és lager típusú világos söröket gyártanak, de a technológia alkalmas az egyre divatosabb, számottevő piaci növekedést mutató felső erjesztésű sörök előállítására is. Az ügyvezető tájékoztatása szerint a korszerű sörüzemi technológia három részre tagolódik: főzőházra, fermentálóra és pa­lac­ko­zóegységekre. A főzőházban főzetenként kétezer liter sörlét lehet lefőzni, a fermentáló térben pedig tizennyolc darab, kétezer literes kombi tartályban erjesztik a sört. A vállalat nettó árbevétele az egy évvel korábbi 300 millió forint után 414 millióra ugrott tavaly. A társaságnál a sörfőzés újonnan induló divízió, amelytől az első teljes működési évben, 2021-ben 25-30 százalékos forgalomnövelő hatást várnak. Szabó Zoltán azt is elmondta, hogy a beruházással a vállalat két munkahelyet tud megőrizni, míg további nyolcat teremtett a térségben. A kiskunhalasi székhelyű, kilenc éve alapított Trínium Alfa Kft. közúti árufuvarozással, földmunkákkal, útépítéssel és projektmenedzsmenttel is foglalkozik, pillanatnyilag 65 dolgozója van.

Van más izgalmas kísérlet is Bács-Kiskun megyében, méghozzá Akasztón, amelyet sokan máig a juhászból lett milliárdos vállalkozóval, Stadler Józseffel azonosítanak. A Kunst Kézműves Sörfőzde a sportitalokat gyártó helyi cég, az R-Water tulajdonosához, Nagy Ervinhez köthető. Miután kinőtte régi telephelyét az italgyártó vállalkozás, és Akasztón belül egy tágasabb székhelyre lelt, az eredeti bázison sörüzemet hozott létre a tulajdonos. Háromezer literes napi kapacitásra rendezkedett be a vállalkozás, ezzel meghaladja számos felkapott fővárosi főzde gyártási volumenét. A könnyebb, alacsonyabb kalóriatartalmú, az Egyesült Államokban már elterjedt light sör termékvonalának kialakítása a cél.

A vidéki kisüzemi boom azért is figyelemre méltó, mert Magyarországon mindössze 80-90 kisüzemi főzdét tartanak számon, amelyek együttes éves termelése mintegy 200 ezer hektoliter. Ráadásul rendkívül költséges egy kis főzde működtetése, míg néhány éve 200-300 millió forint volt a startcsomag, ma már inkább 500 millió és egymil­liárd közé tehető. A ká­polnásnyéki projekt kapcsán Ti­to­nelli Péter, a Nyéki sört gyártó cég ügyvezetője arról számolt be, hogy esetükben a mintegy félmilliárd forintos beruházás 45 százaléka Ginop-forrásból származik. A 400 négyzetméteres épületben évi 400 ezer liter sör állítható elő, és hatféle terméket gyártanak. Pannon­halmáról egy négytagú, belga típusú sörökből álló család kerül a piacra, amely hazai gyártmányú főzőberendezéssel készül, a folyamatot saját labor is segíti. A hódmezővásárhelyi főzde családi hobbiból fejlődött vállalkozássá, naponta kétezer liter sört készítenek, alsó és felső erjesztésűeket egyaránt. A kereskedelmi törvény módosításán azért is bátorodott fel több piaci szereplő, mert a nagy sörgyárak már nem köthetnek kizárólagos szerződéseket a vendéglátóhelyekkel. De a kisüzemek nemcsak a kocsmákban, vendéglőkben szeretnék elérni a számukra biztosított 20 százalékos részarányt, hanem néhány éven belül a kiskereskedelemben is.

Nehézségekkel küzd az iparág

Az öt legnagyobb magyar sörgyártó második negyedéves forgalma 10 százalékkal, 1,8 millió hektoliterre csökkent 2019 azonos időszakához képest a Magyar Sörgyártók Szövetségének adatai szerint, a visszaesést a vendéglátó és a rendezvényszektor leállása és a vártnál lassabb helyreállása okozza. Kántor Sándor, a sörszövetség igazgatója az MTI-nek jelezte: különösen erős a visszaesés a csapolt söröknél, az eladások az előző év második negyedévének mindössze 35 százalékát, alig 62 ezer hektolitert tettek ki. A csökkenés az összes termékszegmenst érintette, az első fél év adataiból már látható, hogy idén a korábbi éveknél kevesebb sört értékesít a magyar söripar, annak ellenére, hogy a májusi időjárás lényegesen kedvezőbb volt a tavalyinál, és a kiskereskedelemben fellépő magasabb kereslet némileg ellensúlyozni tudta a vendéglátásból kieső forgalmat. A nagy gyártók nehézségei a kisüzemeknél hatványozottan jelentek meg, sokan közel álltak ahhoz, hogy szélnek eresszék a munkaerőt, vagy akár a rolót is lehúzzák. Gyenge Zsolt, a Kisüzemi Sörfőzdék Egyesületének elnöke jelezte, hogy a kisüzemi főzdéknek a turizmus-vendéglátás és más, járvány sújtotta ágazatokhoz hasonlóan nem kellett járulékokat fizetniük négy hónapon át, ami nagyban segítette a túlélésüket. Bár évek óta lobbiztak, a járvány a jelek szerint felgyorsította az érdekérvényesítést, így érhettek célba a kizárólagos szerződések elleni fellépéssel is.