Boris Johnson beküldte az elefántot a porcelánboltba

A brit belső piacot szabályozó dokumentumot tegnap hozták nyilvánosságra, és az gyakorlatilag felülírja a tavaly elfogadott kilépési megállapodás Észak-Írországgal foglalkozó protokolljának egyes részeit, ami Brüsszel számára elfogadhatatlan.

Ráadásul Boris Johnson kormánya ezzel tudatosan nemzetközi jogot sért

– ez szó szerint szerepel a tervezetben, és a parlament alsóházában elismerte Brandon Lewis Észak-Írországért felelős miniszter is.

Szavai hatalmas felháborodást keltettek a kormányzó konzervatív párt képviselői között is, Theresa May volt kormányfő figyelmeztetett, hogy London a lépéssel súlyos károkat okoz az ország nemzetközi hitelességének.

Hogyan tudja ezek után a kormány biztosítani külföldi partnereit arról, hogy az Egyesült Királyság betartja az általa aláírt megállapodásokkal járó jogi kötelezettségeit?

– tette fel a kérdést.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke súlyos aggodalmait hangsúlyozta, és emlékeztetett, hogy az Írországról és Észak-Írországról szóló jegyzőkönyv létfontosságú az Ír-sziget békéje és a stabilitása, valamint az egységes piac integritásának védelme szempontjából, így a kiválási egyezmény egyes pontjainak felülírása aláásná a korábbi megállapodást.

Maroš Šefčovič a Bizottság alelnöke megismételte, hogy

a kiválási megállapodást nem lehet újranyitni, és Brüsszel elvárja annak teljes mértékű tiszteletben tartását.

A törvény elfogadása esetén lehetővé tenné többek között a londoni kormány számára, hogy saját hatáskörben korlátozza az északír-brit határon végzendő vámellenőrzéseket abban az esetben, ha nem születik meg a kereskedelmi megállapodás az EU-val – a kilépési megállapodás értelmében ez közös uniós-brit hatáskör.

Emellett a londoni kormány miniszterei egyoldalúan dönthetnének arról, milyen típusú exportnyilatkozatra, illetve eljárásra van szükség az északír-brit áruforgalomban, ami a jelenlegi kereskedelmi tárgyalások egyik legélesebb kérdése az egységes piac védelme miatt.

A tárcavezetők határozhatnának az északír vállalatoknak nyújtandó állami támogatásról, valamint az országrészben érvényes szabványokról és szabályozásokról.

A kérdés komolyságát mutatja, hogy a nemzetközi jog e súlyos megsértése miatt mondott le kedden Jonathan Jones, a brit kormány jogi osztályának államtitkári rangú vezetője.

A tervezet azonban várhatóan aláássa az Egyesült Királyság egységét is, több területen elvenné ugyanis a döntés jogát a skót, walesi és északír parlamenttől, így több évtized decentralizációs erőfeszítéseit teszi semmissé, és tovább szíthatja az esetleges függetlenségi törekvéseket.

Skócia szerint a tervezet megnyitja az ajtót a szigorú – jelenleg még uniós – élelmiszer- és környezetvédelmi előírások katasztrofális lazítása előtt.

A hivatalos indoklás szerint azonban a cél az integrált belső piac védelme, munkahelyek megőrzése, a elősegítése, és annak a garantálása, hogy

a brit vállalatok továbbra is akadálytalan hozzáférést kapjanak az ország minden részéhez.

Az északír protokoll felülírása egyébként az amerikai-brit szabadkereskedelmi megállapodást is veszélybe sodorhatja, ha Joe Biden nyeri az elnökválasztást, aki maga is ír származású.

Az Egyesült Államok meghatározó szerepet játszott az északír megbékélést elhozó nagypénteki egyezmény tető alá hozásában, azt erős kétpárti csoport támogatja a kongresszus mindkét házában,

így a megsértése Donald Trump újraválasztása esetén is lassíthatja a kereskedelmi megállapodás ratifikálását.

Azt egyelőre Londonban és Brüsszelben is csak találgatják, hogy a tervezet benyújtása csupán tárgyalási taktika-e Johnson részéről.

Az egyeztetések a héten folytatódnak a jövőbeni kapcsolatokról Michel Barnier és David Frost között, a hangnem azonban elsősorban Londonban annyira kiélesedett, hogy az álláspontok közeledése a törvénytervezet nélkül is szinte kizárt lett volna.

A brit kormányfő azt ígérte, hogy tigrist fog a tank elé a tárgyalások sikeres befejezése érdekében. Egyelőre úgy tűnik, hogy ehelyett elefántot küldött a porcelánboltba

– értékelte a lépést Nathalie Loiseau francia európai parlamenti képviselő.

Keret: Bírósághoz fordulhat az EU

A brit kormány érvelése szerint nem precedens nélküli, hogy egy ország megszedi a nemzetközi törvényeket a körülmények megváltozása esetén. A BBC által megkérdezett szakértő szerint ezzel valószínűleg a Bécsi Egyezmény 62. cikkére utalnak, amely ezt valóban lehetővé teszi – radikális változások alkalmával, amilyen például a volt Jugoszlávia széthullása volt.

Az északír protokollt azonban London nem egészen egy éve fogadta el a kérdés érzékenységének teljes ismeretében. Annak felülírása esetén „megvan rá az esély, hogy az EU beindítja a kiválási egyezmény vitarendezési mechanizmusát, aminek következtében az ügy az Európai Bíróság elé kerül” – mondta Catherine Barnard, a Cambridge-i Egyetem jogászprofesszora.