Negatív meglepetés: hiába a Tisza győzelme és a kirobbanó hangulat, lassul a magyar gazdaság növekedése – csalódást keltő GDP-adatok érkeztek
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságLassult a növekedés lendülete az év közepén a magyar gazdaságban. A Központi Statisztikai Hivatal csütörtök reggeli közlése szerint a második negyedévben a bruttó hazai össztermék, azaz a GDP az előző év azonos időszakához képest a nyers adatok szerint 1,7 százalékkal, a szezonálisan kiigazított adatok alapján 1,6 százalékkal nőtt, míg az első negyedévhez viszonyíta 0,4 százalékkal. Mivel az első három hónapjában éves bázison 1,7 százalékos és havi alapon 0,8 százalékos GDP-bővülést mért a KSH, a mai adat megerősíti, hogy az év elején valóban tényleg kitörhetett a stagnálásból a magyar gazdaság, ám nem tudott lendületet venni.
Negatív meglepetés: hiába a Tisza győzelme és a kirobbanó hangulat, lassul a magyar gazdaság növekedése – csalódást keltő GDP-adatok érkeztek
A mostani adat azért különösen fontos, mert az elmúlt hónapok gazdasági statisztikái korántsem festettek egységes képet. Az ipari termelés egyik hónapban kellemes meglepetést okozott, a következőben viszont csalódást keltett, az építőipar szintén jelentős kilengéseket mutatott, májusban 10,7 százalékkal esett össze, miközben az exportteljesítmény továbbra is nagymértékben függött a gyenge európai konjunktúrától.
Mindezek alapján korántsem volt egyértelmű, hogy a magyar gazdaság képes lesz megőrizni az első negyedév lendületét.
Ettől függetlenül a Világgazdaságnak nyilatkozó elemzők többsége már a gyorsbecslés előtt arra számított, hogy a második negyedévben is fennmaradhat a növekedés, ami még gyorsulhatott is. Többen pedig arra is felhívták a figyelmet, hogy a rövid távú indikátorok együttesen kedvezőbb képet mutatnak annál, mint amit első pillantásra sugalltak.
Ehhez képest az élet alaposan ráfácolt az elemzői várakozásokra, negyedéves bázison 0,7 százalékos növekedést vártak a szakértők, akik közt volt olyan, aki 1,2 százalékos bővülést sem zárt ki. Ebből lett most 0,4 százalékos bővülés
Pedig az utóbbi hetekben pozitív hírek érkeztek Németországból, a magyar gazdaság legfontosabb exportpartnerétől:
- A júliusi Ifo üzleti hangulatindex a vártnál nagyobb mértékben emelkedett (85,7-ről 86,6 pontra), ami már a harmadik egymást követő havi javulás. A vállalatok különösen a következő fél év kilátásait látják kedvezőbbnek, amit részben a német kormány infrastruktúra- és beruházási programjai támogatnak.
- A német jegybank előzetes értékelése alapján a GDP a második negyedévben szerény növekedést mutathatott. Az ipari export és a külföldi kereslet meglepően ellenállónak bizonyult, miközben a lakossági fogyasztás sem esett vissza jelentősen.
- Májusban az ipari megrendelések 1,9 százalékal nőttek havi alapon, ami meghaladta az elemzői várakozásokat.
Ugyanakkor a fogyasztói bizalmi mutató július végén ismét romlott. A háztartások óvatosabbak lettek, nőtt a megtakarítási hajlandóság, és a magas energiaárak miatt romlottak a jövedelmi várakozások, ami arra utal, hogy a belső fogyasztás még nem lesz a növekedés fő motorja. A magyar növekedés szempontjából márpedig ennek van nagy jelentősége.
A Tisza győzelme után jelentősen javult a gazdasági hangulat
A mostani GDP-adatközlés jelentőségét növeli, hogy a második negyedév egybeesett a Tisza Párt választási győzelmével. Magyar Péter pártjának április 12-i, földrengésszerű sikere után látványosan javult a gazdasági hangulat: valósággal kilőttek a konjunktúraindexek, a GKI fogyasztói bizalmi indexe nyolc éve nem látott szintre emelkedett, miközben a pénzpiacok is kedvezően reagáltak a politikai fordulatra.
A befektetők különösen pozitívan fogadták a 2030-as euróbevezetési céldátumot. A forint a választás óta több mint 7 százalékot erősödött az euróval szemben, de még ennél is figyelemreméltóbb, ami a kötvénypiacon történt. A magyar állampapírok iránti erős keresletet jól mutatja, hogy a tízéves államkötvény hozama már a lengyel szint alá süllyedt. Az erősödő bizalom, a stabilizálódó pénzügyi környezet és a javuló fogyasztói hangulat együttesen kedvező feltételeket teremthetnek ahhoz, hogy a pozitív folyamatok a reálgazdaságban is egyre inkább megjelenjenek.
Nagy kérdés azonban, hogy az erős fogyasztói bizalmat miért nem látjuk a statisztikai adatokban. A kiskereskedelem esetében továbbra sem lehet érdemi gyorsulást látni, az építőipart a bizonytalanság uralja a kormány várható intézkedései miatt. A turizmus pedig egyértelműen megszenvedi az erős forintot, júniusban 2,2 százalékkal csökkent a turisztikai szolgáltatók vendégforgalma az országban.
Így szinte biztos nem lesz 2 százalék fölött a GDP-növekedés
A második negyedéves adat mindenesetre megerősíti, hogy három év gyakorlatilag stagnáló teljesítményből ki tudott törni a magyar gazdaság. Ez önmagában még nem jelenti azt, hogy minden strukturális probléma megoldódott volna. A magyar ipar kilátásait torábbra is beárnyékolja a külső kereslet. Az iráni háború okozta geopolitikai feszültségek, valamint az energiaárakra helyezkedő nyomás mind-mind a magyar ipar számára nehézséget jelentenek.
Nem lehet kizárni, hogy végül a harmadik negyedévben tovább esik a növekedés lendülete.
A második negyedévben az egyszeri költségvetési intézkedések is hajtották a növekedést. Így ha az ipar élénkülése nem válik tartóssá, akkor reális esély nyílhat arra, hogy a magyar gazdaság növekedése az idei év egészében ne a 2 százalékhoz, hanem inkább az 1,5 százalékhoz legyen közelebb.
