Jóval többről van szó fegyverbeszerzésnél

Mintegy 60 milliárd forintból Zalaegerszegen épül meg a Lynx gyalogsági harcjárműveket gyártó üzem – jelentette be tegnap Palkovics László innovációs és technológiai miniszter Benkő Tibor honvédelmi miniszterrel közösen. A gyártóegységen túl 20 hektáron tesztpályát is kialakítanak a járműveknek. A termelés 2023-ban indul el a német Rheinmetall-lal partnerségben. A világ egyik legmodernebb hadiüzeme a beszállítókkal együtt 500 embert foglalkoztat majd. A védelmi fejlesztésekért felelős kormánybiztos, Maróth Gáspár titkársága korábban azt közölte, hogy a Rheinmetall Lynx KF41 harcjárművek beszerzése több mint kétmilliárd euró értékű. Összesen 218 járműről van szó, ebből 172-t készít a német vállalat és a magyar állam zalaegerszegi vegyesvállalata. Az első 46-ot Németországban gyártják le.

A beszerzés és a beruházás jelentősége jócskán túlmutat a szimpla haderőfejlesztésen – mondta a Világgazdaságnak Szenes Zoltán, a Magyar Hadtudományi Társaság elnöke. Kifejtette: Magyarországon most teremtődik meg a klasszikus hadiipar, ami deklarált kormányzati szándékként jelent meg a hazai ipar modernizációs programjában. A cseh hátterű kiskunfélegyházi kézifegyvergyárhoz, illetve a gyulai helikopteralkatrész-egységhez hasonlóan a zalaegerszegi üzem sem rövid távú célt szolgál. A mögöttes multinacionális cégek globális piacban gondolkodnak, az üzemek előtt exportlehetőségek állnak: Magyarországon hadiipari bázis jöhet létre. Az állam és a nyugati cégek kooperálása e téren nem új keletű, Lengyelországban, Csehországban és Szlovákiában is bevált.

A Lynx – magyarul Hiúz – járművek érkezése egy korábbi NATO-vállalás teljesítése. Konkrét háborús fenyegetettség nincs, de tény, hogy a magyar szárazföldi erők felszereltsége súlyosan elavult, ezért halaszthatatlan a modernizálása. A mozgatórugó a 2017-ben elfogadott Zrínyi 2026 honvédelmi és haderőfejlesztési program, amely tíz év alatt 3500 milliárd forint forrást biztosít. Ez fedezi a nehéz dandár rendezését, ami 2028-ra érhet a végére. Erre Magyarország 2014-ben tett ígéretet, amikor az ukrán válság paradigmaváltáshoz vezetett a NATO stratégiájában. A szövetség a korábbi aszimmetrikus hadviselés helyett a lánctalpas profil erősítését kérte a tagállamoktól. Ennek keretében vásárolt a magyar állam szintén német Leopard harckocsikat, tüzérségi lövegeket és most a Hiúzokat. A nehézdandár-fejlesztés része a néhány hete ismertetett amerikai légvédelmi rakéták egymilliárd dolláros ügylete is. Ha a hordozóeszközök kérdése is eldől, a tatai nehézdandár-képesség már megfelel a NATO-szabványoknak. A debreceni közepes és a szolnoki könnyű dandár helyzete azonban további megoldásra vár, ahogy nyitott kérdés a harci helikopterek sorsa, és az, hogy mi lesz a 2026-ban kifutó Gripen-szerződéssel. A svéd vadászgépek lízingelése évente 30 milliárd forintos tétel, újakat vásárolni még drágább.

Azt nem tudni, a 3500 milliárdos forrás elköltése hol tart, de Maróth Gáspár erős pozíciót kapott, nem csak a honvédelmi fejlesztési pénzek állnak a rendelkezésére. A korszerűsítést mindenesetre a kormány komolyan veszi, a jövő évi költségvetésben 778 milliárd forintot biztosít a tárcának, ami 161 milliárdos plusz az ideihez képest. Magyarország 2021-re 1,66 százalékos GDP-arányos védelmi költségvetést tervez, 2024-re pedig elérné a NATO által megszabott 2 százalékos szintet. Szenes Zoltán úgy kalkulál, hogy a NATO ezen belül csak 20 százalékos részt vár el a hadi fejlesztésekre, Magyarország már második éve 30 százalékot ad, miközben korábban ez csak 8-12 százalék körül mozgott. „Az ország megítélése a NATO-n belül még sosem volt ennyire stabil a csatlakozás óta” – hangsúlyozta.