Hangsúlyt kap a körforgásos gazdaság
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságA 2021–2027-es uniós ciklusban 51 milliárd euró, a 350-es tervezési árfolyammal számolva 17 850 milliárd forint áll Magyarország rendelkezésére, ebből 35 milliárd euró, azaz 12 250 milliárd forint az előző fejlesztési időszakokból ismert kohéziós és strukturális források formájában. A következő hét év fejlesztési kereteit meghatározó, társadalmi egyeztetésre bocsátott partnerségi megállapodás alapján az EU-s társfinanszírozású projekteknek is nagyban hozzá kell járulniuk a karbonsemleges gazdaság eléréséhez. Éppen ezért a brüsszeli jóváhagyásra váró hazai tervek szerint a kohéziós és strukturális támogatások 19 százaléka a Zöld infrastruktúra és klímavédelmi operatív programban (Zikop) válik majd elérhetővé, amely a 2014–2020-as éra Környezeti és energiahatékonysági operatív programjának (Kehop) a folytatása. Viszonyításképp: a Kehop keretein belül a most záruló programozási időszakban 2863 pályázat érkezett be 1588 milliárd forintnyi támogatói igénnyel, amelyből az irányító hatóság 1500 projektnek adott zöld jelzést 1220 milliárd forint értékben. A kedvezményezettek többsége már eljutott a kifizetésig: 1483 pályázó számlájára összesen 1036 milliárdot utaltak.
A Zikop teljes egészében az EU második szakpolitikai céljához (PO2) kapcsolódik, amelynek kulcsterületei a zöldebb, karbonszegény Európa, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, a tiszta energetikai átállás – olvasható a program tervezetében. A Kehophoz képest új elemek a körforgásos gazdaság és a vízveszteség csökkentése mellett a zöld- és kékinfrastruktúrák, illetve a helyi energiaközösségek.
A programnak ugyanakkor nem része a tiszta üzemű városi és elővárosi közlekedés, az ugyanis a Mobilitás operatív programban kap helyet. A Zikop egyik kulcsterülete a jó minőségű ivóvíz, amely nem érhető el minden lakos számára, miközben az ivóvízhálózataink vízvesztesége meghaladja a 20 százalékot. Éppen ezért – hangsúlyozzák a tervezetben – érdemes tovább zárni a közműollót a legkisebb és gyakran legelmaradottabb települések fejlődésére is gondolva, az ellátási hiányokat felszámolva. Erősíteni kell a csapadékvíz-gazdálkodást, a tisztított szennyvíz és a szennyvíziszap hasznosítását is, ennek érdekében a víziközműrendszerek átfogó fejlesztése várható.
Az energiatermelés és -felhasználás üvegházhatásúgáz-kibocsátásának mérséklése érdekében folytatódnak a távhőre és a helyi adottságokra épülő, megújuló energiát saját fogyasztásra termelő beruházások, nagyobb teret kap az időjárásfüggő, megújulóenergia-alapú áramtermelés integrálását és a hálózati rugalmasságot célzó energetikai hálózatok fejlesztése, okosítása, a tárolókapacitások növelése és a helyi energiaközösségek kialakítása.
A fosszilis tüzelőanyagoktól és a karbonintenzív iparágaktól nagymértékben függő megyéket, Baranyát, Hevest és Borsod-Abaúj-Zemplént külön is segítenék – áll a tervezetben.
