Borúsan látják a jövőt a hazai vállalatvezetők

Járdi Roland | Óriási bizonytalanság jellemzi a vállalatok 2021-es kilátásait a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) felmérése szerint – tájékoztatta lapunkat Rolek Ferenc, a szervezet alelnöke. A munkáltatói szövetség csaknem 500 cég megkérdezésével készített nem reprezentatív felmérést arról, hogyan élték meg a vállalatok a 2020-as évet, és mire számítanak a következő hónapokban. Az októberben indított felmérés elsődleges célja az volt, hogy valós képet szolgáltasson a vállalatok helyzetéről az idei minimálbér-tárgyalásokhoz.

Rolek Ferenc elmondta: a megkérdezett cégek relatív többsége teljesen bizonytalannak látja a jövő évet, csupán 9 százalékuk számít arra, hogy növekedni tud 2021-ben. A vállalatok 30 százaléka bízik abban, hogy jövőre elérik a 2019-es jövedelmezőségi szintet, azonban a cégek negyede még erre sem számít. A munkaadókat képviselő szervezet alelnöke felhívta a figyelmet arra is, hogy a vállalkozások 60 százaléka nem hajtott végre leépítést, a többség tehát megtartotta a munkaerőt az elmúlt időszakban, ami a korábbi támogatási formák egyértelmű sikerének tekinthető. Az MGYOSZ emiatt is szorgalmazza a tavasszal elindított bértámogatási programok folytatását, mivel – érvelésük szerint – ezzel lehetne csökkenteni a bizonytalanságot a gazdasági szereplők körében.

A jövő évi foglalkoztatási tervek sem túl biztatók, a vállalatok csekély része, mindössze 16 százaléka tervez létszámbővítést. A többség, 45 százalék ezzel ellentétesen nyilatkozott, míg 40 százalékuk nem látja, hogyan alakul a vállalati létszám 2021-ben. A béremelési tervek is jóval visszafogottabbak a korábbi évekhez viszonyítva: a válaszadók 32 százaléka úgy látja, hogy nincs rá forrása, ezért egyáltalán nem számol béremeléssel, 22 százalék ugyan tervezi, de nem az év elejétől, és 28 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy csak a kötelező minimálbér erejéig emeli a fizetéseket. Rolek Ferenc hangsúlyozta, hogy a vállalatok csak akkor tudnak bért emelni, ha megvan hozzá a fedezet, ehhez a termelékenység és az értékesítés növekedése mellett a járulékok csökkentése egyaránt szükséges. Az idei évi 8 százalékos minimálbér-emelés számításánál is ebből indultak ki, azonban a gazdasági folyamatok mindezt felülírták, hiszen hiába csökkent 2 százalékkal a szociális hozzájárulási adó, a termelékenység 5,2 százalékkal esett vissza, így a vállalatok mínuszba kerültek. A gyáriparosok alelnöke a rengeteg bizonytalanság miatt úgy látja, hogy nem szükséges most dönteni a jövő évi minimálbér-emelés mértékéről, és egyébként sincsen kőbe vésve, hogy január elsején kötelező végrehajtani. Akkor lesz érdemes megállapodni, ha lesz vakcina – tette hozzá Rolek Ferenc.