Egymásba karolt az acb és a Kieselbach

A járvány okozta új helyzetben – a korábbi évek gyakorlatától eltérően – aukció helyett egy exkluzív galériás kínálattal várja a gyűjtőket, vásárlókat a Kieselbach Galéria és Aukciósház az év végén. Az intézet a kortárs területén vezető szerepet betöltő acb Galériával összefogva állította össze a programot. A klasszikus és modern képek Kieselbach Tamás válogatási elveit tükrözik, míg a kortárs anyagot Pados Gábor, az Irokéz gyűjtemény és az acb Galéria tulajdonosa állította össze. „Ez a forma adja meg most a lehetőséget arra, hogy a legjobb képeket kínálhassuk fel. Különleges kvalitású, izgalmas történetű festményeket felvonultató első közös akciónk reményeink szerint messze vezető távlatot nyit egy új korszakra, amelyben a klasszikus és a kortárs magyar művészet egymás mellett, egymást segítve jut el a közönséghez” – mondta Kieselbach Tamás a döntés kapcsán. A december 16-án megnyitott crossover kiállítás, azaz a másodlagos piacon aktív aukciósház és az elsődleges bizományos piacon érdekelt kereskedelmi galéria partnersége jót tehet a piac stabilitásának, hiszen szélesíti a közönséget, átjárást teremt a klasszikus és a kortárs szegmens között.

A Kieselbach Galéria anyagának fő képei Munkácsy Mihály, Gulácsy Lajos és Aba-Novák Vilmos festményei. Munkácsy Mihály Ecce homo című festménye 290 millió forintos árával az eddigi legdrágábban kínált magyar festmény – az auk­ciós rekordot Csontváry tartja 240 millió forinttal. A Munkácsy-festményt 1958-ban Latabár Kálmán, a kor legjobban fizetett színésze újsághirdetés útján vásárolta meg 55 ezer forintért. A mű máig ívelő, rendkívül izgalmas története is pontosan rekonstruálható. Az utolsó éveiben szanatóriumba került festő ingóságait, köztük az Ecce homót 1898-ban árverezték el Munkácsy fényűző párizsi palotájában. Akkor Sonnenfeld Zsigmond bölcsészdoktor tulajdonába került, aki Hirsch Móric milliárdos iparmágnás párizsi székhelyű jótékonysági alapítványait irányította. Hazatelepülése után az Ecce homót Thököly úti villájában helyezte el, majd 1918-ban eladta Schuler Gusztáv írószergyárosnak. Tőle a kép a húszas évek végén Tauszig Róberthez, a Philips magyarországi cégvezetőjéhez került, aki 1958-ban úgy döntött, hogy apróhirdetés útján keres vevőt a festményre. Döntése hatalmas feltűnést keltett, az Ország-Világ című lap hosszú interjút is közölt vele. Ebből derült ki, hogy 55 ezer forintot kért a hirdetésre jelentkező gyűjtőktől. A havi átlagkereset akkoriban 1500 forint volt, és a BÁV aukcióin a legdrágább képek is csak elvétve lépték át a 20 ezer forintos szintet. A festmény árnövekedése jól mutatja, hogy a minőségi művészet vásárlása milyen hatékony befektetési forma. Munkácsy képének ára ma 290 millió forint, vagyis több mint 5272-szerese az 1958-as 55 ezer forintnak.

A kortárs részt az acb Galéria szelektálta, ennek fő ívét a galéria által képviselt művészek adják, de helyet kaptak külsős klasszikus kortársak és fiatal művészek is. Az acb válogatása arra reflektál, hogy a magyar kortárs képzőművészet dinamikusan reagált az elmúlt ötven évben a kor aktuális művészeti és társadalmi kihívásaira. A kortárs rész csúcsműve Bak Imre Zöld című (1939) nagy méretű festménye, amelyet az 1969-es Pozsonyi Biennáléra festett. A kép párja, a Narancs most októberben kortárs árrekordot ért el egy lengyel aukciósházban: több mint 46 millió forintért ütötték le, így Bak Imre az élő kortársak között az aukciós listavezető. Az 1979 óta Kölnben élő Tót Endre világszerte ismert konceptuális művész, ezúttal viszont festményeit, köztük az Iparterv II. kiállításon szerepelt Régi szép idők című képét kínálják, amely a magyar pop art egyik csúcsműve. Az egykori Jugoszláviában született Ladik Katalin művészete a költészet és a képzőművészet határait feszegette. Az utóbbi években a New York-i MoMA és a londoni TATE is vásárolt tőle műveket. A kiállításon a Poemim sorozatának egy példánya szerepel.