Néhány hónap alatt akár több száz millió forintot is a családoknál hagyhatott a július óta élő legújabb illetékszabály, erről beszélt a Magyar Nemzetnek Tállai András.
A Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára emlékeztetett rá, hogy nyár óta a testvérek közötti vagyonmozgások után sem ajándékozási, sem öröklési illetéket nem kell fizetni.
– vélekedett.
Egy-egy esztendőben több tízezer családnak jelenthet pénzt a júliusi változás.
Tállai András közölte, hogy
a jogszabály értelmében azok számítanak testvéreknek, akiknek legalább egy közös szülőjük vagy örökbefogadójuk van.
Nem ez az első olyan illetékszabály-módosítás, amely a családi vagyon köztehermentes továbbadását segíti. Egy 2010-es változtatás óta szabadon, illeték nélkül mozoghat a vagyon az egyenes ági rokonok között, vagyis fizetési kötelezettség nélkül szállhatnak a családi értékek szülőről gyermekre, nagyszülőről unokára.
Két évvel később úgy határozott a törvényhozás, hogy a mentességet a házastársak ügyeire is kiterjeszti. Az illeték azóta sem ajándékozásnál, sem öröklésnél, sem visszterhes átruházásnál nem jön szóba.
Az eddigi kedvezményes rendelkezések évente nagyjából 40 milliárd forintot hagynak a családoknál
– mondta az államtitkár.
Úgy vélekedett, hogy az illetékszabályok mellett az adórendszer több eleme is védi a családok anyagi helyzetét, óvja vagyonuk biztonságát. Ebbe a csoportba sorolta az Európában egyik legalacsonyabb személyi jövedelemadót, a családoknak járó adó- és járulékkedvezményt, valamint az első házasságukat kötőket megillető 60 ezer forintos adókedvezményt is.
Tállai András úgy összegzett, hogy a 2010 óta alakuló adórendszer a társadalom anyagi megerősödését igyekszik segíteni. A kormány még válságidőkben is kedvezményeket biztosít, és „mindenkor nemet mond a lakossági megszorításokra” – jelentette ki a Magyar Nemzetnek.
