Átalakulnak a jegybanki programok
Az alapkamat 0,6 százalékon tartása mellett döntött a monetáris tanács tegnapi kamatdöntő ülésén – derült ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) közleményéből. Az egynapos betéti és az egynapos hitelráta sem változott, az előbbi mínusz 0,05 százalék, az utóbbi 1,85 százalék maradt. Az állampapír-vásárlási program tegnapi tenderén a megszokott 40 milliárd forintnál valamivel kevesebb, 35 milliárd forint értékben fogadott el ajánlatot a jegybank, a múlt héten összesen 50 milliárd forintért vett kötvényeket az MNB. A monetáris tanács ülése után kiadott közlemény megállapította: az idei fogyasztói árindexet 0,8 százalékponttal emelik az indirekt adóváltozások. A jegybankmérleg tavalyi bővülése átlagos mértékű volt a régióban, van tere a növelésének. A közlemény rámutatott: a válság akut szakaszának lecsengésével a fedezett hiteleszköz szerepe kisebb lehet, a likviditást az állampapírprogram felé csoportosítják át. Az MNB a tíz évnél rövidebb futamidejű kötvényekre is kiterjeszti az állampapír-vásárlási programját, a másodpiaci vásárlásokra pedig arányaiban többet költhetnek.
Nem a kamatpolitika lesz az elsődleges, hanem a nemzetközi gyakorlattal összhangban a célzott mennyiségi könnyítő programokra – így például állampapír-vásárlásra, hosszú futamidejű banki hitelekre – fektetik a hangsúlyt – mondta a Világgazdaság kérdésére Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője.
A kamatok a jelenlegi szinten maradhatnak, legfeljebb egy éles és tartós piaci elmozdulás nyomán módosíthatják az egyhetes betét rátáját. A szakértő rámutatott: a cél
a pénzpiaci stabilitás biztosítása, a mennyiségi könnyítő programokban erre van mozgástér. Varga Zoltán, az Equilor vezető elemzője szerint egy esetleges lazításra két módon kerülhet sor: vagy az egyhetes betét kamatát zárja vissza az alapkamathoz a jegybank egy 15 bázispontos vágással, vagy a bankrendszerből kiszívott likviditást csökkenthetik azzal, hogy nem fogadnak el minden ajánlatot az egyhetes betéti tenderen. A szakember hangsúlyozta: egyelőre nem került szóba a monetáris feltételek lazítása.
Az egyhetes betéti kamat tartósan 0,75 százalékon maradhat – húzta alá Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője. A jegybanki közlemények egyre kevésbé hangsúlyozzák a dezinflációs kockázatokat. Az elemző elképzelhetőnek tartja, hogy a jegybank az állampapírpiac megtámasztása érdekében korábban bevezetett intézkedéseinek egy részét visszafogja. Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője felhívta a figyelmet: nem lesz szükség szigorításra, mivel az infláció emelkedését idén nem a gazdaság túlfűtöttsége okozza, a következő két-három évben sem várható kamatemelés. Indokolt azonban az óvatosság, a bázishatás miatt a fogyasztói árindex átmenetileg érdemben magasabb lehet a 3 százalékos jegybanki célnál. A szakértő hozzáfűzte: a határidős kamatlábak az év végétől kamatemelkedést áraznak, erre azonban egyelőre nem látszik indok. Török Zoltán felhívta a figyelmet: az első negyedév mérséklődő inflációja után a 4 százalék körüli szintre ugorhat a fogyasztói árindex, majd az év vége felé 3 százalék közelébe süllyedhet. Alapvetően a jegybankéhoz hasonló inflációs pályával kalkulál az elemző, ám az MNB a 3,5-3,6 százalék körüli éves inflációs prognózisnál valamivel visszafogottabb, 3,1 százalékos pénzromlásra számít.
