Emelkedett tavaly a beruházási ráta

A bruttó hazai termékhez (GDP) viszonyított beruházási ráta a 2019-es 27,2 százalék után 27,5 százalékra nőtt – mondta a Világgazdaság kérdésére Regős Gábor, a Századvég makrogazdasági csoportjának vezetője. A fejlesztések értéke 1,2 százalékkal emelkedett, a volumen ugyanakkor 7,3 százalékkal csökkent. A szakértő hozzáfűzte: az ágazatok többségében visszaestek a beruházások, az egészségügyben, az oktatásban, az ingatlanügyleteknél és az információ-kommunikáció területén viszont bővülés volt. Virovácz Péternek, az ING Bank vezető elemzőjének számításai szerint a tavalyi beruházási ráta 27,6 százalékos volt, év közben rendkívül nagy ugrások történtek. A bruttó hazai termék visszaesését elsősorban a fogyasztás csökkenése okozta, a beruházások aránylag stabilan alakultak. Az elmúlt év második negyedében a fogyasztás beesése miatt a GDP is csökkent, így a negyedéves beruházási ráta 29 százalékra ugrott, majd a harmadik negyedévtől 27–27,5 százalék között stabilizálódott.

Az idei első negyedévben a korlátozások következtében ismét 29–30 százalék közé ugorhat a beruházási ráta, majd a fogyasztás második negyedéves kilövése nyomán kiugróan magas GDP miatt 25 százalékra eshet – magyarázta az ING Bank szakértője. A harmadik negyedévtől normalizálódhat a helyzet, 27–28 százalék közötti szinten alakulhatnak a GDP-arányos fejlesztések. Virovácz Péter idén 27,7 százalékos beruházási rátára számít, ami jövőre az uniós projektek felfutása és az infrastruktúra-fejlesztések nyomán 28,3 százalékra emelkedhet, 2023-ban a vállalati fejlesztések és az új uniós költségvetési ciklus pénzei határozhatják meg a mutató alakulását. Regős Gábor hangsúlyozta: az alacsony bázisnak és az uniós programok beindulásának köszönhetően az idén felfuthatnak a fejlesztések, így az érdemi GDP-növekedés ellenére emelkedhet a beruházási ráta.

A tavaly decemberi állami költekezés egy része már megjelent a gazdaságban, ez javíthatta a 2020 negyedik negyedéves GDP-adatot – hívta fel a figyelmet az ING Bank szakembere. Az eszközbeszerzések hajthatták a szektort az október–decemberi időszakban. A jelentős költekezés másik része nem ad hasonlóan nagy löketet a gazdaságnak, hanem 2021-ben és 2022-ben folyamatos támogatást nyújt a fejlesztéseknek. Az uniós helyreállítási alap (Next Generation EU) forrásainak 10-15 százaléka érkezhet meg az idén előlegként 2021 második felében, a programok ugyan megkezdődnek, de inkább csak jövőre érnek be. Virovácz Péter hozzátette: az uniós programok többsége importigényes, ezért a beruházásokat ugyan erősíti, viszont a külkereskedelmen keresztül kedvezőtlenül is hat a GDP-re. Regős Gábor hangsúlyozta: a Next Generation EU alapnak erős hatása lehet az építőiparra, valamint az egészségügyben és az oktatás területén is jelentős forrásokra számíthatunk. A beruházási rátára gyakorolt hatás attól függ, hogy mikor indulnak el az egyes programok. A Századvég elemzője emlékeztetett: a programok beindításához először az EU-val kell elfogadtatni a terveket.