Egyértelművé tette Orbán Viktor az Európai Bizottság elnökének, hogy Magyarország a saját újraindítási tervét az uniós helyreállítási alap vissza nem térítendő támogatási részére fogja beadni – ismertette Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter. A magyar miniszterelnök és Ursula von der Leyen pénteki tárgyalásáról elmondta, hogy azon az aktuális kérdések mellett az jövőjével kapcsolatos ügyek is napirendre kerültek. Az előbbiek között a legfontosabb a Covid-válság enyhítésére szolgáló helyreállítási és ellenálló képességi eszköz (RRF) volt, amelyben az állam- és kormányfők még tavaly decemberben, a hétéves közösségi költségvetéssel együtt állapodtak meg. A helyreállítási alapból
Az RRF által biztosított hitelt 2023 végéig bármikor lehet igényelni, és szükség esetén egyes konkrétan meghatározott projektekre a kormány megfontolja a hitelfelvételt, de szeretnénk minél alacsonyabb államadósság mellett végrehajtani a gazdaság újraindítását
– hangsúlyozta.
Gulyás Gergely kijelentette, Magyarország jól áll a helyreállítási terv elkészítésével, amelyet az elsők között nyújt majd be az Európai Bizottságnak. Kiemelte, hogy a magyar elképzeléseknek világos fókuszaik vannak.
Ilyen az egészségügy fejlesztése – amelyre a legtöbbet költené a kormány –, továbbá az infrastruktúra modernizálása, amely kibocsátáscsökkentéssel is együtt jár, és vasúti, valamint agglomerációs HÉV-projekteket tartalmaz. Ugyancsak hangsúlyos terület a felsőoktatás fejlesztése, illetve az átállás a körforgásos gazdaságra.
A miniszterelnök és a bizottsági elnök megbeszélésén szó esett olyan részletkérdésekről, amelyek a hatékony és gyors döntéshozatalhoz szükségesek. Az Európai Bizottság jelezte, hogy igyekszik két hónap alatt elbírálni a helyreállítási terveket.
Az RRF rugalmasságot biztosít, akár később is dönthet úgy a kormány, hogy mégis igényli a hitelt, de ebben az esetben módosítani kell a helyreállítási tervet – jelezte a Világgazdaságnak Béres Attila, a Deloitte kormányzati tanácsadás üzletágának menedzsere.
Jelenleg a HET (Magyarország helyreállítási és ellenálló képességi terve) a teljes kerettel, mintegy 5900 milliárd forinttal számol, azaz a vissza nem térítendő támogatás (VNT) és a hitel maximálisan elérhető összegét tartalmazza.
Gulyás Gergely közlése szerint ez a VNT-részre fog csökkenni. Ugyanakkor a már elkészült terv eddig nem tartalmazott megbontást arra vonatkozóan, hogy pontosan mely elemeket kívánja Magyarország a két különböző forrásból finanszírozni. Valószínűleg újratervezés indul. A szakértő arra is kitért, hogy még nem ismertek az RRF-hitelláb pontos kondíciói, ezek ugyanis függnek a tervezett beavatkozásoktól is. A részleteket a tagország és a bizottság között kötendő hitelmegállapodás fogja rögzíteni.
A helyreállítási tervet április 30-ig kell benyújtani az Európai Bizottságnak, amelynek két hónapja van a véleményezésre. Pozitív értékelés után az Európai Tanács fogadja el a tervet, amire egy hónap áll rendelkezésre. Az Európai Bizottság ezt követően két hónapon belül utalja a teljes támogatás 13 százalékát előlegként. Az igényelt összeg lehívására minden évben kétszer van lehetőség a végrehajtási periódusban, miután a tagország igazolta, hogy elérte a vállalt mérföldköveket. Mindennek feltétele azonban, hogy a tagországok jóváhagyják az uniós hitelfelvételt.
