Vendégmunkásokkal töltenék be az űrt

A vírus előtti időkben Magyarországon nagyjából százezer vendégmunkás tartózkodott, ebből minden második munkavállaló Ukrajnából érkezett, őket követték igencsak lemaradva a szerb és a román munkások. A legtöbben Budapesten és Pest megyében dolgoztak – mondta a VG-nek Juhász Csongor, a Prohuman munkerőkölcsönző vállalat ügyvezető igazgatója. A szakember hozzátette, a járvány alatt összességében 6 százalékkal csökkent a magyarországi vendégmunkások száma, elsősorban az uniós tagországok állampolgárai mentek inkább haza, ők nagyjából 14 százalékkal lettek kevesebben, azonban a nem uniós külföldi munkavállalók száma alig változott. Juhász Csongor hangsúlyozta, hogy a jelenlegi, munkaerőtöbbletet mutató helyzet nem teljesen felel meg a valóságnak. Azok, akik a járvány miatt kiszorultak a munkaerőpiacról, vagy szakmát váltottak az olyan bezáró szektorok, mint a turizmus vagy a vendéglátás, a helyzet stabilizálódásával várhatóan vissza fognak térni eredeti szakmájukhoz.

A Prohuman ügyvezetője jelezte, hogy hogy a munkaerőhiány okozta űr betöltése vendégmunkásokkal nemzetgazdasági érdek is, különösen a járműgyártás vagy a feldolgozóipar területén, hiszen, ha egy vállalat tartósan szembesül megoldhatatlan munkaerőforrás problémákkal, könnyen dönthet úgy, hogy áthelyezi a termelést egy másik országba. Mindez pedig egy-egy nagyobb ipari, autóipari szereplő esetében egész gazdasági, üzleti és alvállalkozói láncokat hozhat nagyon nehéz helyzetbe egy-egy régióban - figyelmeztetett Juhász Csongor. 

Ennek is köszönhető, hogy a kormány 2017-től a hiányszakmákban megkönnyítette a szomszédos, de unión kívüli országok (azaz Ukrajna és Szerbia) munkavállalói számára a munkavállalást Magyarországon. A szakember arra mutatott rá, hogy a munkaerőért európai szintű verseny indult, hazánknak pedig ezen a küzdőtéren kell helytállnia. Példaként hozta fel Lengyelországot, ahol szemben a magyarországi 2-vel, már 6 országot kezel abban a csoportban, amely számára a foglalkoztatáshoz szükséges adminisztrációt egyszerűsítette. A csütörtökön megjelent kormányrendeletről elmondta, hogy a jogszabály célja, hogy még ellenőrzöttebb és jobban kontrollált feltételek között legyen lehetőség nem szomszédos, unión kívüli országból munkavállalókat bevonni a gazdaság vérkeringésébe minősített munkaerő-kölcsönzésre szakosodott vállalatokon keresztül. Ezek a vállalatok nem csak a foglalkoztatott munkaidejében tartják a kapcsolatot a munkavállalókkal, hanem kétnyelvű kapcsolattartókkal segítik a munkavállalók beilleszkedését. Munkaidőn kívül mentorként segítik őket magyarországi tartózkodásuk alatt, ellenőrzik a munkásszállásaikat és a munkaviszony megszűntével megszervezik a hazautazásukat – mutatott rá Juhász Csongor a jogszabály hátterére.