Folytatódik a magyar gazdaság felzárkózása

Az Európai Bizottság nyári előrejelzése szerint az EU gazdasága idén 4,8 százalékkal bővülhet, így a 7 százalék feletti GDP-emelkedéssel idén is meglehet a 2 százalékpontos növekedési előny

– mondta a VG-nek Molnár Dániel, a Századvég Gazdaságkutató vezető elemzője. A szakember hozzátette, ha tovább folytatódik a válság előtti időszakhoz hasonló növekedés, akkor pár éven belül Görögország után egy újabb régi tagállamot, Portugáliát is beérheti a magyar gazdaság. Hangsúlyozta: bár a gyorsabb uniós kilábalás a magyar növekedést is segíti, ennél most jóval fontosabb, hogy a gazdaság helyreállása milyen ütemben zajlik idehaza és az EU-ban. A cél az, hogy minél előbb elérjük a korábbi kibocsátási szintet, és hogy a kilábalás egészséges szerkezetben történjen meg, vagyis hogy az ágazatok többsége minél előbb maga mögött hagyja a válság hatásait – emelte ki a szakértő.

A helyreállás egyelőre megfelelő ütemben zajlik, legalábbis erre utal, hogy a második negyedéves kiugró növekedésnek köszönhetően a gazdaság teljesítménye már elérte a 2019 végi szintet, sőt enyhén, 0,2 százalékkal, már meg is haladta. A V4-ek közül Lengyelország előttünk áll (a GDP 0,8 százalékkal haladja meg a 2019. negyedik negyedévit), ezzel szemben a szlovák gazdaság 2,1, míg a cseh 5,1 százalékkal marad el attól, és az uniós GDP is 2,6 százalékkal.

Ahhoz, hogy éves alapon is elérjük a járvány előtti szintet, 5,3 százalékos növekedésre lenne szükség 2021-ben, ez a jelenlegi előrejelzések szerint könnyedén meglehet

– mutatott rá Molnár Dániel.

Az Európai Bizottság júliusi prognózisa szerint a magyar gazdaság idén 6,3 százalékkal, jövőre pedig 5 százalékkal bővülhet.

Bár a 2021-re vonatkozó adat a harmadik legmagasabb az unióban, ma már az elemzők többsége 7 százalék fölötti növekedéssel számol (a Takarékbank 2021-re 7,7 százalékos GDP-bővülést jelez). Kérdés, hogy ez mire lesz elég, hogyan alakulhat a jövőben a felzárkózásunk. Ennek kapcsán a Századvég elemzője kiemelte, hogy Görögországot már 2015-ben megelőztük, és azóta jelentősen el is távolodtunk tőle. Portugália a 2020-as adatok szerint még előttünk áll (77,4 százalékos a vásárlóerő-paritáson mért, egy főre jutó GDP az uniós átlag viszonylatában, míg a magyar 74,2 százalék).

Amennyiben itthon tovább folytatódik a válság előtti időszak növekedése, illetve Portugáliában sem következik be jelentős fordulat – Brüsszel a tavalyi 7,6 százalékos csökkenés után idén csupán 3,9 százalékos növekedést vár, amely jövőre 5,1 százalékig gyorsulhat –, akkor reális esély van arra, hogy hamarosan ezt a déli-európai országot is megelőzzük

– húzta alá a szakértő.

A nyugati államok közül a rangsorban utána Spanyolország következik 85,9 százalékos rátával, itt tehát a lemaradás jelentősebb. Az elemző ezzel együtt hangsúlyozta, hogy a magyar gazdaságnak nemcsak a relatív pozícióját kell néznünk, hanem hogy a növekedés stabil legyen, a felzárkózás pedig folyamatos maradjon.

A dinamikus bővülés ugyanakkor az infláció emelkedését is maga után vonja, amelynek kordában tartására monetáris politikai eszközök állnak rendelkezésre a felhalmozott állampapírok, illetve az alacsony kamatok révén. Ha viszont nem sikerül tartósan beindítani a gazdasági növekedést, az a stagfláció veszélyével járhat, amelyet sokkal nehezebb lesz leküzdeni – figyelmeztetett a kutató.