Az eddiginél is mélyebben kell a zsebükbe nyúlniuk azoknak, akik jogosítványt szeretnének szerezni ma Magyarországon.

Az elszálló üzemanyagárak és az egyéb kiadások szép lassan begyűrűztek a tanfolyamok díjszabásába, és a koronavírus-járvány az autósiskolákban is éreztette a hatását, a lezárások ugyanis bevételkiesést okoztak ezeknél a vállalkozásoknál. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai szerint egy átlagos személygépjármű-vezetői tanfolyam ára 2021 augusztusában már 235 050 forintba került, míg tavaly augusztusban 212 500 forintba, azaz a drágulás egy év alatt több mint 10 százalékot tett ki. Négy éve például még 166 200 forint volt a tanfolyam ára, szintén a KSH szerint.

Sokan csak a munkaidőn kívül tudnak gyakorolni, ez az időszak pedig értelemszerűen feláras       Fotó: Sipeki Péter

A tendencia nem nagyon fog megváltozni, legalábbis Böröcz Mátyás, a Magyar Autósiskolák Szövetségének (Maisz) elnöke szerint. 

Tovább fog emelkedni az ár, hiszen a pénzromlás mindenkit kísért, ráadásul az iskolák az újabb és újabb terheket kénytelenek továbbhárítani

– mondta a VG-nek a Maisz elnöke. Azt tapasztalja egyébként, hogy a szolgáltatás iránt nem csökkent az érdeklődés, sőt, sok tanuló eleve úgy érkezik, hogy neki a pénz nem számít. Az sem tartja vissza őket, hogy ma már egy vezetési óra ára 5 és 10 ezer forint között mozog, függően az adott régiótól és az oktatás időpontjától. Sokan ugyanis csak munkaidőn kívül tudnak vezetni, ez az időszak pedig értelemszerűen feláras. Az érdeklődés így is folyamatos, ráadásul sokan minél gyorsabban szeretnék teljesíteni a kötelezően előírt órákat. Ez azonban nem oldható meg mindig, mert a jelenleginél sokkal több oktatóra lenne szükség, de nincsenek elegen, és az utánpótlásuk nehézkes.

„Jelenleg kicsivel több mint négyezren oktatják a gépjárművezetést Magyarországon. Bár lenne utánpótlás, de a rendszer olyan bonyolult, a szabályok pedig annyira szigorúak, hogy nehézkes a képzésük. A legutóbb meghirdetett tanfolyami helyek is pillanatok alatt beteltek. Pedig még ennek az elvégzése sem garancia arra, hogy valakiből oktató lesz. 

Sokan kifizetnek egy-másfél millió forintot az iskoláért, bejárnak minden héten az oktatásra egy évig, utána gyakorolnak, hospitálnak, de csak éles helyzetben derül ki, hogy nem tudják elviselni az oktatással járó stresszt, és otthagyják a szakmát”

 – vázolta a helyzetet Böröcz Mátyás, aki szerint az elmúlt időszak egyébként is megviselte az iskolákat. 

„A katás változások nagyon rosszul érintettek bennünket. Emiatt sok iskola feldarabolódott, hogy be tudják tartani a bevételmaximumra vonatkozó szabályozást. Az sem könnyíti meg a helyzetünket, hogy érthetetlen módon kettős büntetés sújtja ma a szakmát: ha a digitalizált folyamatos jelentési kötelezettséget valaki hibásan teljesíti, akkor nemcsak az oktatót, hanem az iskolát is büntetik. Emiatt nagyon sok idős oktató hagyja el a szakmát, hiszen nem képes lépést tartani a számítógépes rendszerek fejlődésével, és óhatatlanul hibázni fog. Tudunk olyan iskoláról is, amely emiatt kényszerült bezárni” – tette hozzá a Maisz elnöke. A szervezet ezért változást szeretne ezen a téren, de legalábbis az adminisztrációs terhek észszerűsítésében. 

Kellene a rutinvizsga

A Maisz elnöke szerint vissza kellene hozni a rutinvizsga-kötelezettséget. Ma ugyanis sok tanuló úgy ül a volán mögé és megy forgalomba, hogy nincs megfelelően felkészítve. „Ez egy előzetes szűrés lenne, megmérettetnének a tanulók a vezetésre. Sokan ugyanis a rutinoktatás hiányában buknak meg, és jutnak el a negyedik, ötödik forgalmi vizsgájukhoz” – vélekedett Böröcz Mátyás.