Az idei első fél évben az élelmiszer-gazdasági termékek exportja elérte az 5185,6 millió eurót, vagyis 8 százalékkal haladta meg az előző azonos időszak értékét
– ismertette a friss statisztikai adatokat a VG-vel Nagy István agrárminiszter. A mezőgazdasági ugyanekkor 3297,1 millió eurót tett ki, így a behozatal értéke 2,8 százalékkal növekedett 2020 első hat hónapjához képest. E számok pedig azt jelentik, hogy az élelmiszer-gazdaság külkereskedelméből származó többlet 18,6 százalékkal bővült.
Az agrár-külkereskedelem idei első félévi jó teljesítménye nem kiugró, hiszen többéves távlatban is az és az egyenleg látványos növekedése figyelhető meg – mondta a miniszter.
A 2010-es és a 2021-es első féléves adatokat összevetve jól látszik a meredek emelkedés, ezen idő alatt az agrárexport 97,5, az egyenleg pedig ennél is nagyobb mértékben, 100,5 százalékkal lett nagyobb.
Az ágazat nemzetgazdasági jelentőségét markánsan jelzi, hogy az agrártermékek aránya a teljes nemzetgazdaság külkereskedelmi többletéből az idei első fél évben 51,5 százalék volt. Számszerűsítve:
az agrárgazdaság 1888,6 millió euróval járult hozzá a nemzetgazdaság 3670,2 milliós többletéhez.
A miniszter kiemelte, hogy a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek külkereskedelme évről évre jelentősen járul hozzá a nemzetgazdaság pozitív egyenlegéhez, ezért a makrogazdasági szerepe meghatározó. Az idei első hat hónap kiemelkedő teljesítménye nem újdonság, hiszen az elmúlt években az agrárgazdaság a nemzetgazdaság pozitív egyenlegének harmadát-felét tette ki – tette hozzá.
Az első fél év agrárexportjának növekedése döntően a növényi olajok – ezen belül is a napraforgóolaj –, a feldolgozott takarmányok és a húsok (leginkább a baromfi) nagyobb forgalmának tudható be. A tavalyi azonos időszakhoz képest főleg a napraforgó, a dohány és a feldolgozott dohánypótlók, valamint a zöldség- és gyümölcskészítmények (gyümölcslé) kivitele csökkent.
Az agrárimport 2021. első hat havi növekedéséért meghatározóan a feldolgozott takarmányok, a növényi olajok (ezen belül leginkább a repceolaj), illetve a kakaó és a kakaókészítmények behozatalának bővülése a felelős. Ugyanezen időszakban leginkább a húsok (főleg a sertés), a zöldségfélék és a húskészítmények importja csökkent.
A fontosabb termékcsoportok közül a kukorica exportértéke 649,8 millió, a kutya- és macskaeledelé 384,9 millió, a baromfihúsé 250,3 millió, a búzáé 233,3 millió, a napraforgóolajé pedig 265,9 millió euró volt.
Magyarország öt legnagyobb exportpiaca – Románia, Olaszország, Németország, Ausztria és Szlovákia – együttes részesedése az agrárkivitelből 55,9 százalékos. Romániába egyébként 723,8 millió, Olaszországba 721,7 millió, míg Németországba 700,5 millió euró értékű élelmiszer-gazdasági áru ment ki. A magyar agrárimportban Németország a legnagyobb szereplő 619,7 millió euróval, utána Lengyelország következik 427,9 millióval, Szlovákia pedig 296,9 millióval, az öt legjelentősebb importforrás közé Hollandia és Ausztria fért még be. A behozatal némileg koncentráltabb, hiszen az első öt ország részesedése az agrárimportból 57,4 százalék.
