Jelenleg 80 ezer IT-szakember dolgozik Magyarországon, régiós összevetésben elmondható, hogy a magyar szakemberek jól képzettek. Sok a tapasztalt IT-s, de az utánpótlással gondok lehetnek a magyar informatikai szektorban – mutat rá az IT-s állásokat kínáló portál, a No Fluff Jobs nemzetközi, nagy mintás kutatása. Csehországban az IT-szakemberek 44,5 százaléka rendelkezik általános iskolai vagy középiskolai végzettséggel. Az iskolázottság szintje Ukrajnában a legmagasabb, a szakemberek 51,1 százalékának van egyetemi diplomája, illetve Magyarországon toronymagasan a legjobb a főiskolát végzett IT-sek aránya (55,8 százalék).

Fotó: KISS ANNAMARIE

A nemzetközi berkekben a legnépszerűbb pozícióknak a backend, a fullstack és a frontend bizonyultak, ezekben a válaszadók nagyjából 20-30 százaléka helyezkedett el az egyes országokban. A legkevesebb IT-szakember összességében Kelet-Közép-Európában a gaming és a design területén dolgozik. A vizsgált országok közül Magyarországon a legkevésbé népszerű a játékfejlesztés, de itt dolgozik a legtöbb business analyst és embedded szakember is. Magyarországon nincs túl sok 24 év alatti IT-s, az utánpótlás tekintetében (8,9 százalék) elmaradunk a térség 20 százalékos átlagától. A vizsgált országok közül a magyarok körében a legmagasabb a senior és az expert munkavállalók aránya is, a szlovákok pedig a mid pozíciókban erősek (36,5 százalék).

A közép- és kelet-európai IT-szakemberek fizetéseit elemezve a csehek rendelkeznek a legjobb fizetésekkel, a válaszadóik egyharmada nettó 1,2 millió forint feletti összeget keres havonta.

Szlovákia és Magyarország egyértelműen a fizetések középmezőnyében helyezkedik el – mindkét országban az ágazatban dolgozók több mint 66 százaléka nettó 315–630 ezer forintért dolgozik.

A fizetési versenyben az ukránok a sereghajtók – esetükben mindössze a válaszadók harmada keres a magyarokéval és szlovákokéval megegyező összeget. Ebben az országban érezhetően nagy a rétegződés a fizetésekben: az ukrán az IT-szakemberek 40,5 százaléka nettó 315 ezer forintnál kevesebbet keres. Érdekes módon azonban Ukrajnában a nettó 1,2 millió forint feletti jövedelemmel rendelkezők aránya hasonló Lengyelországhoz, és sokkal magasabb, mint Szlovákiában vagy Magyarországon.

A teljes régióra elmondható, hogy a bejelentett, munkaszerződéses jogviszony a leggyakoribb. Magyarországon a legkiemelkedőbb a munkaszerződések aránya, az informatikusok 83,5 százaléka dolgozik ilyen formában, Szlovákiában pedig az IT-sek több mint háromnegyede. Az álláskeresés okai közül mindegyik vizsgált országban a legnyomósabb érvek a túl alacsony fizetés, a személyes fejlődés lehetősége és az új szakmai tapasztalatok keresése. A magyar és a szlovák IT-szakemberek a legkevésbé a főnökkel való rossz viszony miatt váltanának munkahelyet, hazánkban azonban és az ukránok esetében a megkérdezettek harmada nézne új munka után hazája politikai helyzete miatt, valamint a rossz munkahelyi légkör is esetükben vezetne leginkább felmondáshoz.

„Az általános tapasztalatunk az, hogy bár nagy szükség van a piacon képzett IT-szakemberekre, a pandémia miatt az eddigieknél is jóval nehezebb megfelelő munkaerőt találni a kelet-közép-európai régióban. A magyar piacon annyira szűkös a lehetőségek tárháza, hogy a munkaadó diktál, a szerződéses jogviszony a legnépszerűbb, és a szakemberek inkább elvárják, hogy a cégek keressék meg őket, nem keresnek proaktívan állást” – mondta Bozsoki Ádám, a No Fluff Jobs country managere. A szakember elmondta, a hazai IT-sek és munkaadók 80 százaléka Budapesthez köthető, de a cégek számára a távmunka egy olyan megoldás lehet, amellyel az ország bármely régiójából alkalmazhatnak képzett, megfizethető informatikust.

A szakember a VG kérdésére elmondta,

nagyjából 30 ezer betöltetlen IT-állás van ma Magyarországon, és a digitális átállás miatt a következő években tovább nő majd az igény irántuk.

Sok cég esetében már ma a növekedés legnagyobb gátja, hogy nincs elég ember a fejlesztések elvégzéséhez, a legtöbb kkv számára a rugalmas munkavégzés jelenti majd a megoldást.