Csődközelben a kórházi beszállítók egy része

A magyar kórházakban már 45 milliárd forint lejárt tartozásállomány halmozódott fel október végéig, hangzott el a kórházak eszközellátását biztosító három legnagyobb szakmai szervezet közös sajtótájékoztatóján. A Magyar Államkincstár (MÁK) által publikált adatok szerint, október végén 31,8 milliárd forintot mutatott a kifizetetlen számlák végösszege, de a MÁK a négy orvosegyetem adósságát a modellváltás miatt már nem kalkulálja bele az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szervek által jelentett lejárt tartozások közé - mondta Rásky László, Orvostechnikai Szövetség (OSZ) főtitkára. 

Az OSZ-nek Szegedről és Pécsről vannak információi ott havonta 1-1 milliárd forinttal növelték tartozásaikat a klinikák. Tíz hónap alatt úgy nőtt közel negyvenmilliárd forinttal a tartozásállomány, hogy az év nagy részében a fekvőbeteg- intézmények szinte csak Covid-ellátást és halaszthatatlan műtéteket végeztek.  

A kórházak tartozásainak rendezése kormányzati döntés kérdése - mondta Rádai Tamás, az Egészségügyi Technológia és Orvostechnikai Szállítók Egyesületének igazgatója. Hozzátette: az adósságrendezéshez szükséges költségvetési források rendelkezésre állnak. A rekordmértékű gazdasági növekedés következtében a magyar gazdaság már meghaladta a járvány előtti teljesítményét. A gyógyító-megelőző ellátások ezévi költségvetési kiadásai ugyanakkor időarányosan 77 milliárd forinttal elmaradnak az erre szánt keretösszegtől. Pénzügyi akadálya tehát nincs annak, hogy a kormány rendezze az intézmények adósságát. Hozzátette: a járványhullám közepén kritikus helyzetbe kerültek az egészségügyi intézmények beszállítói. A kórházi tartozások rendezésének további halasztása nemcsak a beszállítókra nézve hátrányos, hanem az egészségügyi ellátórendszer zavartalan működését is veszélyezteti. 

Jellemzően 100-300 millió forint összegű kintlevőségeik vannak a cégeknek, erről már Tóth Zsolt, a Magyar Medikai Gyártók és Szolgáltatók Akkreditált Innovációs Klaszter főtitkára beszélt. Az orvostechnikai eszközöket beszállító szektor adatait ismertetve elmondta: 1500 vállalkozásról van szó, akik évente 500 milliárd forint összegben állítanak elő termékeket, 42 ezer főt foglalkoztatnak. Kérdésre válaszolva elmondta, minden cégnek más a túlélési technikája, egyesek a saját tartalékait vonják be. A jövőre nézve kiemelte: az Európai Unió által elfogatott orvostechnikai eszközökre vonatkozó rendelet (MDR) olyan szigorú feltételrendszert támaszt, hogy 2-3 éven belül a hazai orvostechnikai vállalkozások 30 százaléka meg fog szűnni, ezért 1200-1500 ember marad munka nélkül, és ez 6-8 milliárd forint adókiesést fog jelenti a költségvetésnek.

A kórházi tartozások rendezésének további halasztása nemcsak a beszállítókra nézve hátrányos, hanem az egészségügyi ellátórendszer zavartalan működését is veszélyezteti. A Covid-pandémia negyedik hulláma miatt különösen fontos, hogy a cégek azonnal tudjanak reagálni a kórházak gyorsan változó eszközigényére. Lejárt követeléseik mihamarabbi rendezése ezt a reakcióképességet is javítja - hangzott el a sajtótájékoztatón. 

Fontos hangsúlyozni, hogy a kórházak fizetőképességének problémája nem új keletű, hanem már évtizedek óta fennáll, ám a járvány okozta jelenlegi bizonytalan helyzetben kiemelten fontos, hogy a vállalkozások megkapják a leszállított termékek jogos ellenértékét. Ugyanilyen fontos, hogy a járványhullám lecsengését követően mihamarabb elkezdődjön az elmaradt beavatkozások pótlása, hiszen sok beteg már hónapok óta vár az orvosilag indokolt műtétre. 

A kifizetések elmaradása a kisebb vállalkozásokat csődbe viheti, de már a nagyobb cégeknek is pénzügyi nehézségeket okoz. Mindez olyan turbulens időszakban történik, amikor a világjárvány miatt a kereskedelmi ellátási láncok a megszokottnál jóval sérülékenyebbek, a gyártási és logisztikai folyamatok jelentősen költségesebbek.