Egy jó burkoló vagy szobafestő akár 500-600 ezer forintot is megkeres havonta 

– erősítette meg a VG-nek egy hidegburkolásban jártas, budapesti székhelyű építőipari vállalkozó. Lapunk annak járt utána, hogy mi igaz abból a hírből, amely szerint ma már félmillió forintot is tisztán hazavihetnek a szakmunkások. 

Megtudtuk, a munkaerőhiány miatt egyre kevésbé érezhető a fizetések közötti különbség a vidék–főváros viszonylatban, ma már Budapesten kívül is egyre nehezebb olyan szakembert találni, aki lényegesen olcsóbban dolgozna. Beszéltünk olyan vállalkozóval, aki ugyan fővárosi székhellyel rendelkezik, de néhány éve leköltözött a Velencei-tó mellé, és a környéken vállal munkát. Ő arról számolt be, hogy pesti árakkal dolgoznak, sőt egyes munkákért akár többet is elkérhetnek.

Fotó: KALLUS GYORGY

Ugyanakkor hiába a versenyképes bérezés, a VG-nek nyilatkozó, egyedül dolgozó vállalkozó szerint rengeteg a megbízhatatlan szakember az ágazatban, emiatt egyre gyakoribb, hogy a rátermettebbek maguk végzik el szinte a teljes felújítást, kezdve a villanyszereléstől a burkolási munkálatokon át a szobafestésig. Ez viszont azzal jár, hogy jelentős rezsiköltségek terhelik, de még ezzel együtt is úgy számol, hogy havonta 500-600 ezer forintot megkereshet tisztán. Ehhez azonban az is kell, hogy folyamatosan, akár hétvégéken is dolgozzon. Ilyenkor nem a fizikai munkavégzés, hanem a tervezés tölti ki az ideje nagy részét.

Azt viszont a VG által megszólaltatott vállalkozók eltérően látják, hogy mennyire van még jelen a feketefoglalkoztatás az építőiparban. 

Egyikük szerint még mindig az a jellemző, hogy minimálbérre vagy valamilyen alacsony keresetre jelentik be az alkalmazottakat, aztán a többit zsebbe kapják, tehát az említett félmilliós fizetések valójában nem a bejelentetett munkabérek. Mint elmondta, „senki nem vállalja be, hogy foglalkoztat egy burkolót, ami neki 1,2 millió forintba kerül, hogy ebből a burkoló végül 600-700 ezret kapjon meg. Ennyit egyszerűen nem termel ki”. Másrészről – erre már egy szobafestéssel foglalkozó vállalkozó hívta fel a figyelmet – a különböző támogatások – mint a csok vagy az otthonfelújítási támogatás – miatt egyre kevésbé gyakori a feketefoglalkoztatás, az elvégzett munkákról ugyanis számlát kell adni. Abban viszont egyetértettek, hogy a katások esetében sokkal egyszerűbb a helyzet, ott nem éri meg kockáztatni.

Mindenhol szakmunkáshiány van, szinte már nincs olyan szakma, amely ne küzdene ezzel a problémával 

– magyarázta a VG-nek Németh László, az Ipartestületek Országos Szövetségének (Iposz) elnöke a bérrobbanás okait, és emlékeztetett, hogy a 2008-as válság után, amikor az építőipar jelentősen visszaesett, rengetegen hagyták el a szektort vagy mentek át multicégekhez, ahol a munkakörülmények is jóval kedvezőbbek voltak. „Azt látjuk, hogy a külföldi csábítóerő és a szakmunkáshiány hatására az építőiparban folyamatosan mennek fel a fizetések, emiatt ma már nem a minimálbér vagy a szakmunkásbér-minimum dominál” – ismerte el az Iposz elnöke. 

Hozzátette: attól függően, hogy az építőipar melyik szakmájáról van szó, 400-500 ezer forintot tisztán hazavihetnek a dolgozók. 

Ugyanakkor azt tapasztalja, hogy vidéken még mindig alacsonyabbak a keresetek, szerinte másfél-kétszeres különbségek is vannak, de mint mondta, a Balatonnál is ennyivel nagyobb bérekkel találkozni. Úgy látja, hogy a magasabb fizetés miatt az országon belül is egyre többen ingáznak, ennek következtében a keleti megyékben is sokat javult a bérhelyzet. De nem csak a szak-, a segédmunkások fizetése is bőven meghaladja a garantált bérminimumot, ma már napi 10 ezer forint alatt senki nem megy el dolgozni – emelte ki Németh László.