Világszerte borzongást keltett a hír, hogy tűz ütött ki a délkelet-ukrajnai, Csernobiltól mintegy 500 kilométerre lévő zaporizzsjai erőműben, azt követően, hogy az éjszaka folyamán orosz lövések érték – írta pénteken kora reggel a Twitteren Dmytro Kuleba ukrán külügyminiszter, melyről a Bloomberg számolt be. A zaporizzsjai atomerőmű az orosz hadsereg kezébe került.

Az ukrán külügyminiszter kezdetben arra figyelmeztetett, hogy a 5,7 gigawatt összkapacitással rendelkező, több mint 4 millió háztartás áramellátására elegendő Zaporizzsja erőmű robbanása tízszer nagyobb lenne, mint a csernobili.

Ez az első alkalom a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség szerint, hogy háború tört ki egy olyan országban, amelynek ilyen nagy és jól működő atomenergia-programja van.

A zaporizzsjai atomerőmű kapacitás alapján Európa legnagyobb atomerőműjének számít. A létesítmény stratégiai jelentőségű Oroszország számára, mivel csak mintegy 200 kilométerre van a Krímtől, amelyet Oroszország 2014-ben csatolt magához. A zaporizzsjaival együtt Ukrajna atomerőművei az ország villamosenergia-termelésének mintegy felét biztosítják. Zaporizzsja hat blokkja – melyek közül az első 1984-ben, az utolsó pedig 1995-ben csatlakozott a hálózatra –, 950 megawatt elektromos kapacitással rendelkezik a (NÜA) adatbázisa szerint, de csak kapacitásának csak töredékén működik. Reuters által pénteken közzétett belső NAÜ-értesítés alapján a Zaporizzsjai atomerőmű 1-es blokkja leállt, a 2. és 3. blokkot leválasztották a hálózatról, és a nukleáris létesítmény lehűtése van folyamatban, a 4-es blokk 690 MW teljesítményen üzemel, az 5. és 6. blokkokat is hűtik.

A helyi mentőszolgálatok később közölték, hogy a tüzet sikerült megfékezni. Az Aljazeera információi szerint az Enerhodar városában lévő üzemet támadták meg az orosz erők és  egy szomszédos ötemeletes kiképző létesítményt gyújtottak fel.

Oroszország szerint ukrán szabotőrök támadták meg az erőművet. A moszkvai védelmi minisztérium álláspontja szerint az atomerőmű területén az orosz csapatok már napokkal korábban átvették az ellenőrzést és konkrétan nem is a reaktort érte támadás. A biztonságos működés szempontjából fontos eszköz nem sérült.

Zelenszkij: Oroszország meg akarja ismételni a csernobili katasztrófát

A brit kormány az ENSZ Biztonsági Tanácsának rendkívüli összehívását kezdeményezi. 

Történhet-e a csernobilihez hasonló katasztrófa?

Ukrajna azt közölte a Nemzetközi Atomenergia Ügynökséggel, hogy a tűz nem érintette az erőmű alapvető fontosságú berendezéseit és a sugárzási szintben sem jelentettek változást. A reaktorokat pedig "robusztus szigetelőszerkezetek védik", és biztonságosan leállítják őket – mondta Jennifer Granholm amerikai energiaügyi miniszter egy nyilatkozatban. Hozzátette, hogy a minisztérium aktiválta a nukleáris balesetekre reagáló csoportját. Az 1980-as évek elején épített zaporizzsjai hat reaktor a csernobilban lévővel ellentétben nyomottvizes (950 MW-os VVER-320).

A csernobili katasztrófa

Az 1986-os csernobili baleset hibás reaktortervezés eredménye volt. Nem megfelelően képzett személyzet működtette az erőművet. Ennek következtében gőzrobbanás következett be, tűz ütött ki a reaktorban és a reaktormag legalább 5 százaléka kijutott a környezetbe. A radioaktív anyagok Európa számos területére eljutottak. A csernobili erőmű két dolgozója a baleset éjszakáján bekövetkezett robbanás következtében halt meg, néhány héten belül pedig további 28 ember vesztette életét akut sugárzási szindróma következtében. A baleset miatt mintegy 350 ezer embert evakuáltak. A közel 5000 pajzsmirigyrákos megbetegedéstől eltekintve – amely 15 halálos áldozatot követelt – "nincs bizonyíték arra, hogy 20 évvel a baleset után a sugárterhelésnek tulajdonítható jelentős közegészségügyi hatás következett volna be" – erre a következtetésre jutott az Egyesült Nemzetek Atomsugárzás Hatásainak Tudományos Bizottsága (United Nations Scientific Committee on the Effects of Atomic Radiation).

A reaktorok köré a sugárzás kiszabadulásának megakadályozására szigetelőszerkezeteket építettek. A vastag fém- és cementburkolatokat úgy tervezték, hogy egy repülőgép lezuhanásának is ellenálljanak. Ilyen konténer nem volt Csernobilban. Nem valószínű, hogy a szigetelőépületek kitörnek, de ez attól is függ, hogy milyen típusú tüzérségi lövedékeket lőnek ki.

– mondta Dale Klein, az amerikai nukleáris szabályozó bizottság korábbi elnöke, az austini Texasi Egyetem professzora. A japán Fukusima erőművel ellentétben ezek a VVER-reaktorok külön vízkörrel rendelkeznek a reaktor hűtésére és a gőz előállítására, de vészhelyzeti maghűtőrendszert és többszörös befecskendező rendszert is építettek a magolvadás megelőzésére Tony Irwin, atomenergia-szakértő, az Ausztrál Nemzeti Egyetem tiszteletbeli docense szerint. 

Az atomerőműveket vészhelyzeti reagáló rendszerekkel szerelték fel, amelyeknek le kellene állítaniuk a reaktorokat, amint érzékelik a támadásból származó rezgéseket – mondta Mark Nelson, a Radiant Energy Fund ügyvezető igazgatója, aki az atomenergiával kapcsolatos tanácsokat ad nonprofit szervezeteknek és az iparnak. Még ha ezek a rendszerek meg is sérülnének, az olvadás valószínűleg a létesítményen belül maradna.

A zaporizzsjai atomerőmű Fotó: Запорізька атомна електростанція

 

Nincs olvadás, amíg van áram, de, ha nincs áram ...

Gyorsan felmelegedhet, olvadni kezdhet, és radioaktív gázokat szabadíthat fel, ha egy nukleáris fűtőelem nem megfelelően hűtött és levegőnek van kitéve. Ez az olvadásként ismert jelenség.

Amíg azonban van áram és tartalék dízelgenerátorok, amelyek hűvösen tartják az üzemanyagrudakat, addig nem következhet be olyan leolvadás, mint 2011-ben Fukusimában, ahol egy földrengést és szökőárat követően hosszabb ideig ment el az áram.

Ha a többszörösen redundáns biztonsági rendszereik nem szenvednek jelentős katonai károkat, a reaktoroknak biztonságos, stabil állapotban kell maradniuk. Több tartalék hűtőrendszer áll rendelkezésre, és a kezelőket kiképezték, hogy képesek legyenek ellenállni a bármilyen rendellenes helyzetben bekövetkező hihető helyzeteknek.

– így nyilatkozott a Blombergnek Lake Barrett, az amerikai nukleáris hatóság (NRC) egy korábbi tisztviselője, aki részt vett az 1979-ben az amerikai Three Mile Island atomerőműben bekövetkezett részleges olvadás utáni tisztítási munkálatokban.

 

Ha megsérül a reaktormag, akkor a fukusimaihoz hasonló méretű katasztrófa jön

Ha az orosz erők kiiktatják a létesítmény áramellátását és tönkreteszik a tartalék dízelgenerátorokat, akkor nehézséget okozhat az üzemanyagrudak hűtése. Dale Klein amiatt aggódik, hogy eltalálják a generátorok dízeltárolóját, mert ez kiiktatná az egyik tartalék áramellátó rendszert.

Ha a kiégett fűtőelemeket medencékben tárolják a telephelyen, egy támadás esetén a hűtőfolyadék elfolyhat, és a fűtőelemek megolvadhatnak és nagy mennyiségű radioaktivitás szabadulhat fel.

– olvashatjuk James Acton, a Carnegie Endowment for International Peace nukleáris politikai programjának társigazgatója egy februári jegyzetében. Chris Gadomski, a New York-i BloombergNEF elemzője szerint annak a veszélye is fennállhat, hogy sugárzás kerül a levegőbe abban az esetben, ha a lövések után kitört tüzek áttörik a nyomottvizes reaktorokat körülvevő szigetelőszerkezetet.

Ugyanis, ha megsérül a reaktor magja, akkor a fukusimaihoz hasonló méretű dolog fog bekövetkezni. Az atomerőművek pedig hihetetlenül veszélyes radioaktív anyagokat tárolnak. A kiégett fűtőelemek még 10 év hűtés után is a halálos dózis hússzorosát sugározhatják ki egy óra alatt.