Az ukrán–orosz fegyveres krízis miatt rendkívüli módon kiéleződött energiaár-robbanás az elektromos hajtás felé tereli a gépjárműhasználókat, az elektormobilitás folyamata fel fog gyorsulni
– erről a Magyar Elektromobilitási és Technológiai Egyesület Elnöke, Marsi Norbert beszélt a VG-nek. Úgy kalkulál, mindez Magyarországon évi 40-50 százalékos növekedést generál a zöld rendszámos személygépjárművek kategóriájában. Mivel a számuk jelenleg mintegy 50 ezer – és ennek a fele körülbelül tisztán villanyüzemű –, a becslés szerint 2022 végére 70-80 ezer futhat belőlük a hazai utakon.
Ugyanakkor Marsi Norbert arra is kitért, hogy az értékesítés optimális alakulásában meghatározó, hogy milyen támogatások segítik a vásárlásokat. A kereslet adott, uniós szinten a zöldátállás is deklarált célkitűzés.
Ha komolyan gondolják, hogy 2050-re el kell érni a kibocsátásmentességet, akkor mielőbbi döntésekre van szükség
– közölte. Arra számít, hogy akár rövid távon is megjelenhetnek a kapcsolódó finanszírozási pályázatok (nem csupán közvetlenül az e-jármű-vásárlásra, hanem például a lakossági felhasználású napelemes rendszerek kiépítésére is), azonban a háborús bizonytalanság ebben is lényeges kockázatot jelent. Szerinte egyértelműen látszik a fosszilis üzemanyagok tendenciózus drágulása, de az orosz energiaexport gyors felszámolására törekvés nehezített pályára vitte az uniós energiapolitikát. Vagyis a háború következményei egyszerre fokozzák és fékezik a tempót az e-mobilitás térnyerésében.
Használt villanyautó vásárlása azonban optimális választás lehet azoknak, akik mielőbb lecserélnék belső égésű motorral szerelt járművüket. Marsi Norbert egyértelműen tévhitnek tartja, hogy az akkumulátorkapacitás csökkenése miatt ezek a kocsik használhatatlanok. Az első generációs e-autókról rendelkezésre álló tízéves tapasztalat azt mutatja, hogy az akkuhatékonyság 70 százaléka megmarad, az ilyen korú elektromos járművek pedig már megfizethető áron elérhetők. Ugyanakkor az elektromos autózás továbbra is kompromisszumokat követel, és tudomásul kell venni, hogy a jelenlegi technológiai képességek számos élethelyzetben nem kínálnak megoldást a felhasználónak.
Mindenesetre az üzemeltetési költségek a villanyjárművek pozícióit erősítik.
Egy átlagos, 100 kilométeres távon a fogyasztási igény 15 kilowattóra, ami otthoni töltéssel, 40 forintos egységárral számolva 600 forintot jelent.
Ugyanez egy 100 kilométeren 6 liter üzemanyagot elégető autónál most mintegy 3000 forint a 480 forintos hatósági ársapkának köszönhetően. Vagyis hatszoros a ráfordítás. Az ollót tovább nyitja majd a rögzített árazás kivezetése, de ennek mikéntje egyelőre nem ismert. Azonban figyelembe véve a régiós, 700 forint körüli literenkénti árat, borítékolható az üzemanyag számottevő drágulása. A szakértő példája szerint Németországban már a 700 forintos üzemanyagár a jellemző, az áram kilowattóránkénti ára pedig a 100 forintot is meghaladja. De még így is harmadába kerül egy elektromos autót fenntartani a benzines vagy dízeles modellekhez képest.
