Ausztria utoléréséről is szól az egyensúly helyreállítása

A növekedés és az egyensúly összhangját rövid távon meg kell teremteni, ha ez nem sikerül, azzal a hosszú távú kilátásokat áldozzuk fel. A magas költségvetési hiány, a gyors vagy a tartósan deficites fizetési mérleg káros, ezekkel minél előbb kezdeni kell valamit 

– mondta a VG-nek Regős Gábor, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. makrogazdasági üzletágának vezetője, miután bő évtized után ismét visszatért a hazai gazdaságpolitika „első számú közellensége”, az ikerdeficit. A magas költségvetési hiány és a folyó fizetési mérleg deficitjének együttese nem először jelenik meg sötét felhőként a hazai gazdaság fölött: az 1990-es és a 2000-es években is az aktuális kormányok a kereslet szigorú visszafogásával próbálták kezelni a problémát, ami mind az 1995-ös Bokros-csomag idején, mind pedig a 2008-as válság előtt egy évvel végrehajtott kiigazításkor óriási növekedési áldozattal és életszínvonal-csökkenéssel járt együtt. Minden jel szerint ezúttal sokkal kisebb lehet az ára az egyensúly helyreállításának, főleg, hogy a kormány az ígéretek szerint a jóléti intézkedésekhez nem nyúl, a 13. havi a családtámogatások és egyéb adókedvezmények védett területnek számítanak. 

A növekedés szempontjából egyáltalán nem mindegy, hogy milyen eszközöket használ az újonnan felálló kormány, nem kell messzire tekinteni, a magyar gazdaság felzárkózásában a rendszerváltás után a legnagyobb törés a 2007-es kiigazítás idején következett be: 

a fiskális alkoholizmusból való józanodás eredményeként a magyar akkor mindössze 0,6 százalékkal bővült, miközben Szlovákiában 10,7, Lengyelországban pedig 7,1 százalékos növekedést regisztráltak. 

Egyelőre hasonló kataklizmának nyoma sincs, mivel a legpesszimistább várakozások szerint is idén meghaladja a 3,5 százalékot a növekedés mértéke, elemzők szerint pedig egyre inkább az 5 százalékhoz fog közelíteni, és jövőre is 4 százalék fölött maradhat. Varga Mihály a miniszterjelölti meghallgatásán jelezte, hogy a jövő évi költségvetést ezzel a 4 százalékkal tervezi a Pénzügyminisztérium. Arra már Matolcsy György mutatott rá a jegybank stabilizációs programjának bemutatóján, hogy letértünk a közös lengyel–magyar felzárkózási ösvényről az elmúlt időszakban, ez pedig a fejlett országok utolérésének esélyét odázhatja el. Bár a tavalyi GDP-adatokban ez nem látszik, hiszen a magyar növekedés magasabb is volt, de kétségtelen, túl nagy a kontraszt a 6,8 százalékos hazai hiányszint és a lengyel 1,8-es deficit között. Ráadásul a jegybank elnöke a kormánynál is nagyobb kiadáscsökkentést hajtana végre a költségvetésben, az idei 4 után jövőre 3 százalék alá szorítaná le a GDP-arányos hiányt, ami nincs messze a 3,5-es kormányzati céltól. Matolcsy György azt is hangsúlyozta, hogy a büdzsével kell kezdeni az egyensúly helyreállítását, amivel a pénzügyminiszter is egyetértett.

A kormány terveiről túl sokat továbbra sem tudni, de az biztos, hogy tűzzel-vassal védené az idei 4,9 százalékos hiánycélt. Regős Gábor szerint már önmagában az tudja csökkenteni a deficitet, hogy az év végén nem költekezi ki magát a kormány, miután az elmúlt két évben általában a negyedik negyedévben halmozott fel jelentős hiányt, és nem azért, mert ekkor felmerült valamilyen rendkívüli kiadás, hanem mert a hiánycél teljesítéséig fennmaradó részt kiosztották, erre az idén azonban már nem lesz lehetőség. De szintén segíti a kiadások mérséklését a sporttámogatások átalakítása és a beruházások átütemezése. 

„A fogyasztás lefaragását egyelőre nem tartom valószínűnek, mivel a háztartások reáljövedelme növekszik, a fogyasztás jelentősen bővül. 

A beruházásoknál már inkább látok lehetőséget, amit magyarázhat az építőipari árak felrobbanása és az alapanyaghiány is” – emelte ki, hozzátéve, hogy ilyen helyzetben vélhetően kevesebb beruházást érdemes végrehajtani, de az sem mindegy, mit halasztunk el. A Századvég elemzője úgy látja, az egyensúly helyreállítása természetesen jár növekedési áldozattal, bár szerinte a helyre nem állítás hosszabb távon még nagyobb károkat okozna.

A magyar gazdaság elemi érdeke a hazai kivitel hozzáadott értékének és versenyképességének a növelése, illetve hogy a kiskereskedelemben az állami arány növelésével a képződött profitot az államhatárokon belül tartsuk. A fogyasztás és a beruházások visszafogása ideiglenes, nem pedig végleges megoldás. Nem felületi kezelésre, hanem fundamentális megoldásra van szükség – hangsúlyozta a VG-nek Pásztor Szabolcs, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, az Oeconomus Gazdaságkutató vezetője. Egyáltalán nem mindegy – mondta –, milyen beruházásokat tervez elhalasztani a kormány, ugyanis a folyó fizetési mérleg romolhat az új technológiák és műszaki berendezések tömeges beszerzése miatt is, amelyek amellett, hogy a termelékenységet erősítik, hozzájárulnak a versenyképesség növekedéséhez. „Abban az esetben azonban, ha a folyó fizetési mérleget egyensúlyba kívánják hozni, akkor elmaradhat ezeknek a technológiáknak a beszerzése, és máris jelentkezik a növekedési áldozat” – figyelmeztetett Pásztor Szabolcs.