Számos komoly kihívással küzd a hazai gyógyszerellátás, többek között a patikák számának esését és a 2007 óta folyamatosan csökkenő árréstömeget emelték ki a Hálózatban Működő Gyógyszertárak Szövetségének (HGYSZ) konferenciáján a felszólalók.
A gyógyszeripar a külgazdaság motorja
A hazai gyógyszeripar a nemzetgazdaság zászlóshajója, 2021-ben 1200 milliárd forint árbevételt ért el
– mondta Greskovits Dávid, a Magyarországi Gyógyszergyártók Szövetségének (Magyosz) elnöke. Hozzátette: a szektor a külgazdaság motorja, több mint 100 országban vagyunk jelen. A kihívások között említette a pénzügyi árfolyamok miatti kitettséget, a folyamatosan emelkedő béreket és az alapanyagköltségek emelkedését is.
2008 és 2021 között a forgalomba lévő közfinanszírozott generikus gyógyszerek közül több mint 1600 termék átlagosan 20,5 százalékos árcsökkenést szenvedett el, ami a Magyosz elnöke szerint a külpiacokon azért okoz problémát, mert egy úgynevezett referenciaárat alkalmaznak.
Hozzátette: a nem fenntartható piacokon termékkivonással tudnak csak reagálni az utóbbi helyzetre.
Kiemelte, az orosz–ukrán háború is jelentősen megnehezíti a gyógyszerellátást. Példaként említette, hogy az ukrajnai törvényhozás előtt van éppen egy olyan javaslat, mely szerint azoknak a gyógyszergyártóknak a termékeit felfüggesztik Ukrajnában, amelyeket Oroszországban állítanak elő, ez sok magyar gyógyszercéget érinthet majd.
Az elnök szerint patrióta gazdaságpolitikára van szükség a gyógyszerszektorban, az ágazat hatékonyságát tovább kell emelni. A bruttó hozzáadott érték növelése érdekében biztosítani kell a k+f-ráfordítások megtérülését, ösztönözni kell az exportot, és fontos a digitalizáció növelése is. A Magyosz tagvállalatainak kalkulációi szerint minden támogatott importgyógyszer, ami 100 forint finanszírozásban részesül, 30 forinttal járul hozzá a nemzetgazdasághoz, míg ugyanekkora támogatás mellett egy hazai gyógyszergyártó terméke 123 forintot generál.
Minden drágult
Míg korábban Kínából Oroszországon keresztül Lengyelországba 35 nap alatt érkezett meg egy szállítmány, ma ez 45 nap alatt is alig teljesíthető, mondta Feller Antal, a Gyógyszer-Nagykereskedők Szövetségének elnöke.
Egyes elemzések háromszázalékos vényköteles gyógyszerforgalom-növekedést prognosztizálnak 2030-ig Magyarországon, ami nem fogja fedezni az emelkedő költségeket, amit főleg az energia- és üzemanyagárak jelentős növekedése okoz.
Példaként említette, hogy az általa vezetett Hungaropharma Zrt.-nél, 2022-ben a villamos energia és a földgáz ára is a háromszorosára nőtt. A 3,5 tonna feletti járműveikbe már most 700 forint körüli gázolajat tankolnak, a drágulások pedig a működési költségeiket jelentősen befolyásolja.
12 év alatt 200-zal csökkent a patikák száma
A kiskereskedelmi oldalt képviselő Hálózatban Működő Gyógyszertárak Szövetségének elnöke, Zlinszky János azzal kezdte előadását, hogy 2010 óta több mint 200 patikával csökkent közforgalmú és fiókgyógyszertárak száma Magyarországon, jelenleg 670 ezer ember lakik olyan településen, ahol nincs patika.
A patikák forgalma 2021-ben 901 milliárd forint körül alakult a 2020-as 865 milliárd után.
A forgalomnövekedés mozgatórúgói az OTC- (vény nélküli) termékek voltak. Ma a gyógyszerforgalom 63 százalékát a receptköteles készítmények jelentik, 2013-ban még 73 százalék volt az vényköteles gyógyszerfogalom a patikákban – emelte ki.
A költségvetés hozzájárulása is csökken a támogatott termékeknél, míg korábban minden évben 8-9 százalékkal emelkedett a gyógyszertámogatások összege, 2022-ben csupán 4 százalékos bővüléssel számol a büdzsé – hívta fel a figyelmet a HGYSZ elnöke.
A támogatott gyógyszerek árréscsökkenésével kapcsolatban hangsúlyozta, a 2010-es évek elején a patikák árréstömeg-struktúrájának 70 százalékát a támogatott gyógyszerek utáni árrés adta, ez 2021-re 47 százalékra csökkent.
Kiemelte, hogy munkaerőhiánytól szenvednek a patikák is, a gyógyszerészi bérek emelésére 2021-ben 3,5 milliárd forintot fordított az ágazat, 2022-ben további 6 milliárdot jelent majd a béremelés a patikáknak. De még ez sem elegendő ahhoz, hogy az országos átlagbérek szintjét elérjék a szektorban.
A gyógyszertárak számának csökkenésére reagált a konferencián El Koulali Zakariás, az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) főigazgató-helyettese, országos tiszti főgyógyszerész. Kiemelte, mindenképpen foglalkozni kell a kisebb településeken élők gyógyszerellátási gondjával. Az elmúlt öt évben 54 közforgalmú patika szűnt meg, leginkább a kistelepüléseken zártak be.
Jelenleg Magyarországon 2283 patika működik, az ideális az lenne, ha 4000 lakosonként lenne egy gyógyszertár.
Tavaly az OGYÉI által kiírt gyógyszertári pályázatokon öt indulóból négy tendert bíráltak el pozitívan.
