Döbbenetes: Bécsben már minden második középiskolás diák muszlim
Minden korábbinál gyorsabb ütemben emelkedik a muszlim tanulók aránya Bécsben emelkedik, az állami általános és középiskolákban már ők alkotják a legnagyobb csoportot a legfrissebb statisztikák szerint. A Die Presse osztrák hírportál cikke alapján a magániskolákban ezzel szemben teljesen eltérő kép rajzolódik ki.
A lap kiemelte, hogy az osztrák főváros oktatási intézményeiben csökken a katolikus tanulók aránya, miközben nő a muszlim diákok száma, és ez a tendencia az idei, 2025/2026-os tanévben is folytatódott.
A 2024/2025-ös tanévben mintegy 112 600 diák járt bécsi állami általános, közép-, speciális és politechnikai iskolába. Közülük 41,2 százalék vallotta magát muszlimnak, míg a keresztény felekezetekhez tartozók aránya összesen 34,5 százalék volt. A diákok 23 százaléka nem tartozott egyetlen valláshoz sem, míg más vallások – például a buddhizmus vagy a judaizmus – csak elhanyagolható arányban képviseltették magukat.
Bécs középiskoláiban a muszlimok szinte abszolút többséget alkotnak, 49,4 százalékot.
Az adatok jelentős különbségeket mutatnak az egyes iskolatípusok között. A középiskolákban és a politechnikai intézményekben a muszlim tanulók aránya megközelíti az 50 százalékot, míg a keresztények aránya 30 százalék körül alakul. Az általános iskolákban valamivel kiegyensúlyozottabb a kép, de már ebben az iskolatípusban is a muszlim a legnagyobb vallási csoport.
Társadalmi folyamatok állnak a bécsi változások mögött
A lap szerint a változás hátterében főleg demográfiai és migrációs folyamatok állnak. A Bécsben tanuló, külföldön született diákok közül a legnagyobb csoportot a szíriai származásúak alkotják, őket ukrán, német, román és magyar diákok követik.
A szakértők álláspontja szerint ezek a számok nemcsak statisztikai jelentőséggel bírnak, hanem komoly társadalmi és oktatáspolitikai kérdéseket is felvetnek. A nyelvi felzárkóztatás, az integráció és az oktatási rendszer terhelhetősége egyaránt a vita középpontjába került. Egyes oktatáspolitikusok például kötelező nyelvi felméréseket és a korai óvodai nevelés erősítését sürgetik.
