Felfüggesztett és felülvizsgál mintegy 1150 milliárd forint értékű állami beruházást a kormány, amivel az idei és a jövő évi költségvetés kiadási oldalát akarják rövidebbre húzni. A hét végi kormányülésen született döntés csak pontosította a már korábban sem titkolt megtakarítási tervet, amiből annyi már közismertté vált, hogy 2022-ben akár 500 milliárd forinttal is csökkenhet az állami szerződések volumene. A VG megkeresésére Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke leszögezte, hogy szeretnék megtartani az ágazatban foglalkoztatott 375 ezer embert.
Ehhez pedig megrendelésekre van szükség, hiszen 5500 milliárd forint értékű teljesítmény elvégzésére épültek ki az ágazati kapacitások. A legnagyobb építőipari szakszövetség elnöke elmondta, hogy 2022–2023-ban együttesen akár 1300 milliárd forint kiesést jelenthet az idén és jövőre el nem végzett munkálatok értéke, de azt még nem tudni, hogy pontosan mely beruházásokat halasztja el a kormány.
A magyar építőipar legnagyobb megrendelője az állam, a rendelésállomány mintegy 60 százaléka közösségi megrendelés, ami elvonások nélkül az idén cirka 3300 milliárd forintot tett volna ki. Ezt a nagyságrendet megfelelő kormányzati intézkedések mellett a lakossági és magánpiacról pótolni lehet, ehhez megfelelő befektetésösztönzésre van szükség, olyanra, ami a magántőkét megmozgatja – fogalmazott Koji László, aki szerint erre van kormányzati szándék is, hiszen a beruházások élénkülése szükséges a gazdaság növekedési pályán maradásához.
Mindezek miatt az ÉVOSZ arra számít, hogy a lakásépítési és -felújítási támogatások – közte a kedvezményes lakásáfa – határidő nélkülivé válnak és tartósan fennmaradnak. Kulcskérdés a lakásügy finanszírozása, hogy a kormány, a Magyar Nemzeti Bank és a kereskedelmi bankok tudnak-e olyan megállapodásokat kötni, hogy ne menjen 5 százalék fölé a lakásfelújítási és -vásárlási hitelek kamata. Tapasztalatok szerint ugyanis ez az a lélektani határ, ahol megtörhet a hitelfelvételi kedv. A tét nem kevés, az építőipar megrendelésállományának 18-20 százalékát adja a lakáspiac.
A közösségi beruházások visszafogása minden alágazatot érinteni fog, legnagyobb mértékben a mélyépítő vállalkozásokat, amelyek a jellemzően közösségi megrendelések alapján épülő útépítések, vasúti infrastruktúra és közműfejlesztések kivitelezői. A szakma fontosnak tartja, hogy ilyen körülmények között folyamatos konzultáció legyen az építőipar és az építőiparért felelős kormányzati képviselők között – szögezte le Koji László, hozzátéve, hogy erre a döntéshozók részéről lát hajlandóságot. A párbeszéd különösen fontos most, amikor az állami beruházások feltételrendszerét aktualizálják, felülvizsgálják.
A felfüggesztés nem vonatkozik azokra a beruházásokra, amelyek vállalkozási szerződését az érvényes és eredményes közbeszerzési eljárások nyomán már megkötötték.
Ezek közé sorolhatók a paksi atomerőmű előkészítési munkái, a kastélyprogram konkrét létesítményei, a Budapest–Belgrád-vasútvonal ütemei és a miniszterelnöki bejelentés nyomán a Liget-projekt keretében biztosan megépíteni tervezett hiányzó létesítmények, mint az Új Nemzeti Galéria és a Városligeti Színház
– emlékeztetett az ÉVOSZ elnöke.
Tavaly csaknem 3000 milliárd forintot tett ki a közösségi megrendelésállomány, az idei évre elvonni tervezett 500 milliárdos tétel jelentős, de nem pótolhatatlan mínusz, és nem lesz satufékhatása, amennyiben a magántőke élénkítése eredményes lesz.
A szakszövetség elnöke a hullámvasutazástól félti az ágazatot, mondván, volt már példa éves szinten 25 százalékos teljesítménynövelésre, de 15 százalékos csökkenésre is, és egyik sem tett jót a vállalkozásoknak. Az állami beruházások rendszerének aktualizálásától a következő évekre kiszámíthatóságot és a megrendelésállomány ciklikusságának tompítását várják az ágazati szereplők.
