A növekedés egy-egy tartóoszlopát érintheti a jegybank kamatemelése, ami viszont egyértelműen megsínyli, az a lakáspiac – mondta a VG-nek Suppan Gergely, a Magyar Bankholding vezető elemzője, miután a monetáris tanács kedden váratlanul 185 bázisponttal, 7,75 százalékra emelte az alapkamatot, ráadásul további határozott kamatemeléseket helyezett kilátásba.

A szakértő szerint mindez azt jelenti, hogy az idén 9–10 százalékig emelkedhet az alapkamat, ilyen magas kamatok mellett pedig senki nem fog lakáshitelt felvenni, itt tehát a növekedésnek egy fontos bázisa esik ki. Szerinte azonban számos pozitív kilátás is van, ami jövőre újabb lendületet adhat a növekedésnek, ilyen az enyhülő csiphiány vagy a beépülő ipari kapacitások.

Fotó: ©Móricz-Sabján Simon

Az elemző egyébként nem számít arra, hogy a vállalatok forráshiánnyal küzdenének a magasabb kamatok miatt, véleménye szerint tetemes tartalékokat halmoztak fel az elmúlt időszakban, ahogy a jövőben sem lesz előlük elzárva minden forráslehetőség a kamattámogatott hitelkonstrukcióknak vagy a Ginop Plusz-pályázatoknak köszönhetően. A szakértő úgy értékelte, végeredményben olyan nagy hűtést nem fog okozni a gazdaságban a monetáris szigorítás, szerinte nem is a belső motorokkal van a probléma, hanem sokkal inkább a külső környezet romlásával és a recessziós kockázatokkal.

A jegybank vélhetően azzal kalkulál, hogy október elsejétől megszűnnek az ársapkák – utalt a VG-nek Virovácz Péter, az ING Bank vezetője az inflációs adatokban meglévő eltérésekre. A szakember szerint csak így lehetséges elérni a jegybank által előre jelzett inflációs pályát, ez adhat magyarázatot arra, hogy ilyen drasztikus mértékben emelte az inflációs várakozását mind 2022-re, mind 2023-ra.

Viszont ha az árszabályozások továbbra is fennmaradnak, és úgy számol ilyen drágulással, az már extrém

– húzta alá az elemző. 

Suppan Gergely ugyanakkor arra mutatott rá, egyszerűen senki sem tudja megmondani, meddig megy fel az infláció, amikor napi szinten árazzák át a termékeket. Példaként említette a legfrissebb spanyol inflációs adatot, ahol előzetesen 8,8 százalékos drágulást vártak elemzők, a tényadat pedig 10,2 lett. Itthon a nyári hónapokban biztos, hogy folytatódik a drágulás, a fordulat a Magyar Bankholding elemzője szerint valamikor szeptember-október környékén jöhet el, miután a bázishatások kiesnek a tavaly ősz eleji üzemanyagár-robbanás miatt. Jelezte, vannak kedvező fejlemények is, amelyek ellentétes hatást válthatnak ki, ilyen például, hogy a búza ára visszaesett az árutőzsdén, illetve a réz ára is mérséklődött, ezek mind tompíthatják az áremelkedést.

Az elemző el tudja képzelni, hogy az MNB ezekkel a hatásokkal még nem számolt, amikor az inflációs jelentését elkészítette.

Egyelőre mindkét elemző optimista a kilátásokat illetően, miután továbbra is ömlik Magyarországra az FDI (közvetlen külföldi tőkebefektetés), csak az elmúlt két hétben 500 milliárd forint értékű iparikapacitás-növelő beruházást jelentettek be, ráadásul további, részleteiben kevésbé ismert projektek is vannak még talonban, mint például a kínai CATL akkumulátorgyár. Az ING Bank szakértője annyiban azért árnyalta a képet, hogy az infláció emelkedésével párhuzamosan fokozatosan lassulhat a reálbér-növekedés.

Előbb-utóbb eljutunk egy olyan fordulóponthoz, hogy azt mondja a lakosság, vissza kell fogni a fogyasztást

– mutatott rá.

Szerinte ez recessziót még nem jelent, de lassuló gazdasági teljesítményt annál inkább. Ha pedig további kockázatok jelentkeznek, egyre nagyobb a valószínűsége annak, hogy a fogyasztás is erőteljesen fékezhet.