Az Államadósság-kezelő Központ (ÁKK) Zrt. módosította idei finanszírozási tervét, így lehetővé válik további benchmark méretű nemzetközi devizakötvény kibocsátása, amellyel tovább tudja diverzifikálni a forrásbevonást.

Businessman who uses the computer to calculate the growth chart of the finances in his account. Currency exchange, digital marketing, banking and stock concept.
Fotó: Shutterstock

Az ÁKK keddi közleményében felidézte, hogy a kormány 2022-es ESA (eredmény szemléletű) hiánycélja változatlanul a 4,9 százaléka. 

Az ÁKK maximum 2,5 milliárd euró egyenértékkel megemelte nemzetközi bruttó devizakötvény-kibocsátási keretét.

Így 2022-ben a teljes bruttó devizakötvény-kibocsátási keret 5,1 milliárd euró, amelyből a már megvalósult 2022. februári szamuráj kötvénykibocsátás mellett további legfeljebb 4,5 milliárd euró ekvivalens nemzetközi devizakötvény-kibocsátásra van lehetőség. Ez a keret zöldpandakötvény-kibocsátást, valamint befektetői igény esetén felmerülő zárt körű kibocsátásokat is tartalmazhat. 

A nemzetközi kötvénykibocsátás összhangban áll az ÁKK azon stratégiai céljával, hogy tovább növelje az államadósság átlagos hátralévő futamidejét és befektetői diverzifikációját. A tervben szereplő devizakötvény-kibocsátási keret nem veszélyezteti azt, hogy a devizaadósság aránya a teljes adósságon belül kijelölt 10–25 százalék közötti referenciatartományon belül maradjon. 

A közlemény szerint a decemberben elfogadott tervhez képest nincs változás abban, hogy az ÁKK 2022-ben legfeljebb 2 milliárd dollár mértékben vásárol vissza 2023–24-ben lejáró devizaadósságot azok előfinanszírozásának céljából publikus tender, illetve másodpiaci tranzakciók keretében. A devizakötvény-visszavásárlásból 2022-ben eddig 50 millió dollár valósult meg.

Összehasonlítva a 2021 decemberében publikált 2022-es finanszírozási tervvel, amelyben 2 milliárd euró értékű devizahitel felvétele szerepelt,

a módosított finanszírozási terv legfeljebb 1 milliárd euró értékben célozza meg devizahitel lehívását,

beleértve a projekthiteleket (például EIB, CEB, AIIB stb.), a korábbi évek gyakorlatával összhangban. 

Az intézményi forintkötvény-kibocsátási terv 100 milliárd forinttal emelkedik a korábbi tervezethez képest, kizárólag az idei év folyamán már megvalósult, vártnál magasabb kibocsátás következtében. Az év hátralévő részét tekintve nem változik a forintkötvény-kibocsátás tervezett volumene. 

Az ÁKK folytatja kötvénycsereprogramját az ez évre megcélzott 1000 milliárd forintos keretösszegben, de nagyobb rugalmassággal a célzott volumenre való tekintettel, mivel a lakosság a 2024-ben és 2025-ben lejáró állampapírokat 2027-ben és 2028-ban lejáró, inflációhoz kötött állampapírokra cseréli, enyhítve a 2024–25-ös lejárati csúcsokat. 

Az újonnan elfogadott finanszírozási terv alapján nem változik a 2022-re tervezett lakossági értékesítés, és a lakossági tulajdonban lévő lakossági állampapír-állomány vonatkozásában kitűzött 2023 végi 11 ezer milliárd forintos cél sem – közölte az ÁKK.