A háború hatásai ellenére is erősödtek a magyarországi beruházások – emelte ki Facebook-bejegyzésében Varga Mihály. A pénzügyminiszter ismertette: a legfrissebb adatok szerint a második negyedévben 3500 milliárd forintnyi beruházás valósult meg, ami 7,8 százalékos növekedés éves szinten.

A hazai beruházási ráta a 28 százalékot közelíti, ez az egyik legkedvezőbb az Európai Unióban. A magas beruházási ráta hozzájárul ahhoz, hogy a háborús válságban is megőrizzük a magyar gazdasági növekedést – tette hozzá Varga Mihály.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerdán kiadott jelentése szerint a beruházások volumene 7,8 százalékkal nőtt a második negyedévben az előző év azonos időszakához viszonyítva, az előző negyedévhez képest pedig 2,5 százalékkal emelkedett.
Suppan Gergely, a Magyar Bankholding vezető elemzője kommentárjában kiemelte:
a második negyedévben továbbra is kifejezetten dinamikusan nőtt, és történelmi csúcsra emelkedett a beruházások volumene. A váratlanul erős második negyedévi GDP-növekedésben a meglepetést részben a beruházások kiugró növekedése okozhatta.
A járvány kedvezőtlen gazdasági következményeit a kormány a vállalatok beruházásainak nagy volumenű közvetlen támogatásával sikeresen ellensúlyozta, ennek hatásai határozottan megmutatkoztak az elmúlt két évben.
Az emelkedő kamatok, a geopolitikai feszültségek miatt növekvő bizonytalanság és az ezzel járó kockázatok, valamint az elszálló energiaárak és beruházási költségek elbizonytalaníthatják a vállalatokat a fejlesztésekkel kapcsolatban. Suppan Gergely megjegyezte: az energiahatékonysági beruházások még magasabb kamatok mellett is megtérülhetnek.
A kiugróan sikeres első félévi teljesítmény hatására az idén 5,5-6 százalékra a gyorsulhat a beruházások növekedése a tavalyi 4,3 százalékról, jövőre azonban a számos negatív hatás miatt már kismértékű visszaesés várható, amit a soha nem látott volumenű működőtőke-beáramlás ellensúlyozhat
– tette hozzá a Magyar Bankholding vezető elemzője.

Regős Gábor, a Makronóm Intézet szakmai vezetője az MTI-nek reagálva arra mutatott rá, hogy a második negyedéves adatokon még sem a beruházási kedv visszaesése, sem a beruházások végrehajtásának háború miatti halasztása nem látszik.
A beruházások növekedésében különösen nagy szerepe volt a háztartások növekvő aktivitásának. A következő negyedévek beruházási aktivitása vegyes képet mutathat: az állami beruházások visszafogása fokozatosan megjelenik majd az adatokban, a vállalkozások beruházásainak alakulása ellenben kérdéses.
Az uniós források és a kedvezményes hitelkonstrukciók növelhetik a beruházási volument, míg a kedvezőtlenebbé váló gazdasági környezet és a növekvő energiaárak visszafoghatják. A háztartásoknál az energiahatékonysági beruházások volumene bővülhet nagyobb mértékben.
Ezeket a tényezőket figyelembe véve Regős Gábor várakozásai szerint a beruházási ráta, ha némileg mérséklődik is, európai szinten továbbra is kiemelkedően magas marad.