„Senkit nem érdekel, hogy mit teszünk a rugalmas munkarendért vagy a Covid ellen. Mindenki fizetésemelésért ostromol bennünket”, panaszkodott néhány héttel ezelőtt egy nemzetközi cég magyarországi HR-igazgatója – számolt be Karácsony Zoltán, a HR Portál álláspiaci szakértője, aki szerint továbbra is az első számú kérdés a munkahelyeken: mi lesz a bérekkel, milyen és mekkora emelésekkel számolhatnak a munkavállalók?

Ugyanis az alapvető probléma az, hogy senki nem tervezett előre olyan mértékű inflációval, amilyet például júliusban is kimutatott a Központi Statisztikai Hivatal.

Példaként emelte ki, hogy a vasútnál, a Volánnál, a postánál és a közműágazatban 2021 nyarán állapodtak meg a szakszervezetek a munkaadókkal, hogy három év alatt összesen átlagosan 15 százalékkal emelik a munkavállalók alapbérét. A hároméves tervet egy év alatt elvitte az infláció, emiatt most a szakszervezetek soron kívüli béremelést követelnek. 

Young serious businessman asking for more money to pay back debt
Fotó: Shutterstock

Szerinte a cégvezetők is érzik, hogy valamit tenni kell, ugyanis a jó munkavállalók távoznak először. Mindenki mással próbálkozik, akadnak, akik 5 százalék körüli évközi emelést adtak, vagy már előrehozták a szeptemberi emelést.

Úgy látom, hogy a legtöbben alapbéremelés helyett egyszeri, jól mutató bónuszokkal próbálkoznak, ami nem épül be az alapbérbe, például 100-200-300 ezer forintos cafeteriajuttatásokkal. Ám ők is tudják, hogy ez csak átmeneti megoldás

– magyarázta a szakértő. Szerinte a cégvezetők helyzetét az is nehezíti, hogy sokaknál nincs tapasztalat két számjegyű inflációs környezetben a bérpolitikára. Felnőtt egy menedzsergeneráció, amely néhány százalékos pénzromlás mellett tervezett büdzsét. „És ott van a fejekben: mi lesz, ha behúzza a féket a gazdaság? Túléli a cég ilyen fizetésekkel?” – tette hozzá. Mindenesetre úgy látja, ha megnő a félelem az állás elvesztésétől, és csökken a váltási lehetőségek száma, az lefelé nyomja majd a fizetésemelési elvárásokat.

Válságnak még semmi nyoma a munkaerőpiacon

Karácsony Zoltán szerint a nehezítő körülmények ellenére tartja magát a munkaerőpiac, sőt!

Az Állásportálon szemlézett hirdetések száma augusztus 11-én 46 081 volt, 8500-zal több, mint tavaly ilyenkor. Csak májusban volt ennél magasabb szám (48 769).

Százalékosan a szakmunka, a betanított munka, a diák- és gyakornoki munka, az adminisztratív munka és a kereskedelem kategóriában volt a legnagyobb a növekedés. Szerinte a kékgalléros munkaerő hiányának jele az is, hogy a kormány újabb országok felé könnyítette meg a toborzást (Kolumbia, Brazília, Venezuela, Oroszország, Grúzia, Kirgizisztán). Hozzátette, hogy azért vannak apró jelei annak, hogy óvatosabbak a cégek. Például a saját állományból távozó munkatárs helyett sokan kölcsönzött munkavállalót vesznek fel, ugyanis ha baj van, akkor könnyebben válnak meg tőle, gyengébb a munkajogi védelem.

Véget vethet a home office-nak a rezsicsökkentés átalakítása

A szakértő arra is felhívta a figyelmet, hogy az energiaárak emelkedése várhatóan elindít egy visszaáramlást az irodákba, ugyanis szerinte sokaknak jóval olcsóbb lesz az irodában dolgozni, mint home office-ban, ezt segítheti, ha a munkaadó megkönnyíti a bejárást. Bár megjegyezte, egyelőre ennek nincs sok nyoma, a szellemi munkavállalókat alkalmazó cégek rendre arra panaszkodnak, mennyire nehéz visszacsábítani a dolgozókat. „Pedig a csapatmunka, a cégkultúrával való azonosulás, az innováció miatt igen fontos lenne, hogy fizikailag is egy térben legyen a csapat” – mutatott rá Karácsony Zoltán.