Ez a változás százezer hektáron ösztönzi a gazdálkodókat arra, hogy megőrizzék a mezővédő erdősávokat, a mezsgyéket, a vízfolyások parti sávjait, a vizenyős vagy éppen a szikes területeket. A fenntarthatóbb mezőgazdasági termelés ösztönzése tehát már a támogatásra jogosult területek kijelölésénél megkezdődik, annak érdekében, hogy az alapszintű területalapú jövedelemtámogatás javítsa a mezőgazdálkodáshoz kapcsolódó ökoszisztémák állapotát – állítja az Agrárminisztérium.
A KAP stratégiai terveiről szóló uniós rendelet alapján – szakítva a több évtizedes tiltással – lehetővé vált, hogy a „támogatásra jogosult hektár” fogalmába ezentúl beleértsük azokat a művelés alatt nem álló területeket, illetve tájképi elemeket is, amelyeket:
– a helyes mezőgazdasági és környezeti állapot (HMKÁ) vagy az Agrárökológiai program (AÖP) keretében kell fenntartani,
– más kötelezettségek miatt korábban (például Natura 2000-előírások, erdősítés stb.) nem feleltek meg a támogatható hektár fogalmának,
– korábban szántóként vagy gyepként hasznosították, de a jövőben átalakítják fás sávvá, vizes élőhellyé vagy a fent felsorolt területtípusok bármelyikévé.
A 2022. december 31-ig tartó időszakban az uniós szabályok szerint
Ezek az előírások segítették ugyan a mezőgazdasági területek kultúrállapotban tartását, például a túlzott gyomosság elkerülését, ökológiai szempontból azonban nem minden esetben kedvezők. Az elmúlt évtizedek gyakorlata azt mutatta, hogy a megfelelést minimumkövetelményeknek, valamint a minél nagyobb támogatható terület elérését ösztönző uniós támogatási rendszer nem kedvezett a táblaszegélyek, mezővédő sávok, vízjárta területek vagy éppen a belvizes foltok megőrzésének.
Az új intézkedéssel az Agrárminisztérium mintegy százezer hektárral növelné a támogatható területeket. Ezzel biztosítható, hogy az alapszintű területalapú jövedelemtámogatás ne késztesse a termelőket a termőterületek észszerűtlen növelésére a nem termelő területek terhére, sőt ösztönözné a termelés megváltozott klimatikus viszonyokhoz való adaptációját.
