A török gyártású pilóta nélküli légi járművek úttörők a védelmi iparban – mondta Palkovics László a török állami Anadolu hírügynökségnek adott interjújában. A technológiai és ipari miniszter hétfőn járt Ankarában munkalátogatáson, és egyebek mellett hadiipari együttműködésről tárgyalt Mustafa Varank török ipari és technológiai miniszterrel.
Palkovics László a magyar sajtóban eddig nem közölt interjúban arról is beszélt, hogy a védelmi iparban potenciális együttműködés jöhet létre a török katonai drónok kapcsán. Szerinte a Baykar cég által gyártott Bayraktar típusú drónok
a riválisokhoz képest megfizethetőbbek, és hatékonyabb technológiával rendelkeznek.
Arról is beszélt, hogy a magyar kormány nemcsak egy adott termék megvásárlásában gondolkodik, hanem annak magyarországi gyártásának kérdését is kiemelten kezeli.
Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az esetleges magyarországi beszerzésről a honvédelmi tárca illetékessége dönteni. Rámutatott, hogy a török vállalatok számára kitűnő együttműködési lehetőség a zalaegerszegi Zala Zone járműipari tesztközpont. „A közös kutatás-fejlesztési projektek, a közös gyártás, valamint a közös tudományos kutatások mind Magyarország, mind Törökország számára kölcsönös előnyökkel járhatnak” mondta.
Megkezdődhet a Gidrán harcjárművek gyártása Kaposváron
Palkovics László szerint az orosz–ukrán háború egyértelművé tette Európa, kiváltképp Németország védelmi ipari kapacitásának elégtelenségét. A helyzet azonban változik, és ebben fontos szerepe van a kapacitásfejlesztésnek.
Ennek kapcsán kitért rá, hogy Magyarország egy a páncélozott járművek gyártásában az élmezőnybe tartozó török vállalattól védelmi ipari termékeket vásárol.
A megállapodás értelmében a cég a közeljövőben megkezdi a járművek magyarországi gyártását is. Ennek első fázisában a vállalat az összeszerelést, a második fázisában pedig a teljes körű gyártást Magyarországon végzi. A miniszter vélhetően a Gidrán típusú, Törökországban gyártott harcjárművekre utalt, amelyekből először negyven darabot szerelnek készre Kaposváron rádiótechnikai és elektronikai eszközökkel. Később további száz darabhoz helyben gyártanak alkatrészeket.
Robbanás előtt a napenergiatermelés-kapacitás, új fejezet nyílhat a szélenergiában
Az iparminiszter hosszan beszélt energetikai kérdésekről. Szerinte a török cégek hozzájárulhatnak Magyarország energiafelhasználásának átalakításához. Kifejtette, hogy jelenleg Európa energiarendszere földgázközpontú: a villamos energia árát földgázalapú rendszerek alapján állapítják meg, ezen azonban változtatni kell. Ehhez kapcsolódóan több fontos bejelentést is tett.
Magyarország az energiaátalakítási tervnek megfelelően fokozatosan átáll a megújuló, illetve alternatív energiaforrásokra. 2023 végére a napenergia-termelés kapacitását 3 gigawattról 8 gigawattra növelné, ezt pedig a szükséges berendezések magyarországi gyártása esetén 20-24 gigawattra lehet felfuttatni. Magyarország más alternatív energiaforrások kiaknázását is tervezi, mint a biogáz, a biometán és a biomassza.
A geotermikus és a szélenergiába való befektetésekkel együtt a következő tíz évben 16 milliárd euró értékben valósulhat meg befektetés.
Mindezeken felül fontos energiaforrásnak számít a hidrogén is, amelynek esetleges jövőbeni felhasználásához európai szintű kooperációra van szükség.
A szélenergia említése váratlan kormányzati szinten. Egy 2016-os kormányrendelet értelmében hazánkban ugyanis nem lehetséges szélfarmot telepíteni lakott területtől számított 12 kilométeres védőtávolságon belül. Ez a kikötés a gyakorlatban azt jelenti, hogy lényegében nincs olyan pont Magyarországon, ahol szélerőművet lehet felállítani. Hogy ebben lesz-e változás, az egyelőre nem ismert, mindenesetre ha valamikor, akkor most feltámadhat itthon a poraiból a szélenergia.
Ukrajna helyett Törökországon keresztül, Magyarországon át érkezhet a kínai áru Európába
Palkovics László az interjúban további lényeges információkat osztott meg a vasúti kereskedelem jövőjéről is. Magyarország, Törökország, Szerbia és Bulgária között egyezség született: a felek célja nagyobb részt szerezni a Kína és Európa közötti vasúti áruforgalomból. Az orosz–ukrán háború következtében az ukrajnai tranzit beláthatatlan ideig ellehetetlenült, ezért a Kína–Európa vasúti kereskedelem útvonala a jövőben Törökországon keresztül haladhat.
Ehhez a Boszporusz tengerszorosnál épülhet ki vasútvonal, amely Bulgárián és Szerbián keresztül Magyarországig vezethet.
A tárcavezető felhívta rá a figyelmet, hogy mivel a Kínából induló teherszállító vonatok nem tudják használni az oroszországi és az ukrajnai vasútvonalakat, a közép-ázsiai országok jelentősége nagyban felértékelődött. A Türk Államok Szervezetének (TÁSZ) tagállamai például kulcsszerepet játszhatnak az európai energiaválság megoldásában, is, mivel a türk államokon keresztül vezető kötött pályás folyosót energiaszállításra is igénybe kell venni.
Az Európába irányuló teherszállításnak most a 20 százaléka történik vasúton, az uniós országok ezt az arányt 50 százalékra emelnék. A cél eléréséhez a belföldi és a szomszédos államokkal kapcsolódó vasúti hálózat megerősítése szükséges. Palkovics László erről azt mondta, hogy ezen a téren a magyar, török, bolgár és szerb fél már fontos lépéseket tett.
