Akár 2-3 ezer széltorony is működhetne Magyarországon a jelenlegi 160-170 helyett – erről Tóth Boldizsár, a Megújuló Energia Szervezetek (MESZ) elnöke beszélt a VG-nek. Egy megújuló bázisú energiarendszer szerinte szélenergia nélkül nem tervezhető, az olyan, mint egy féllábú ember. 

Kifejezte azt a reményét, hogy a szélenergia jelentősége a jelenlegi energiaválság időszakában felértékelődhet. 

Már csak azért is, mert az elszálló energiaárak miatt a szélerőműves beruházások megtérülése kedvezőbb.

Milyen erős szél fúj Magyarország felett?

Békeidőben átlagosan nyolc-tíz éves megtérülési idővel kalkuláltak a piacon. Mivel azonban a szélturbinák működési ideje 30-35 év, a befektetés 20-25 éven át termő marad. Költségoldalon egyedül az 5 százalék körüli aránnyal bíró karbantartás jelentkezik. Az itthon működő szélturbinák zömében magántulajdonban vannak, de a sopronkövesdi szélpark az MVM tulajdona. Tóth Boldizsár megjegyezte, hogy a berendezések ára mintegy negyedével alacsonyabb, mint tíz éve.

This photo taken on July 14, 2021 shows the Dabancheng wind power plant in Urumqi in China's western Xinjiang region. (Photo by AFP) / China OUT
Fotó: AFP

A MESZ elnöke kitért rá, hogy bár a magyar szélklíma mérsékelt, nem mérhető az Északi-tengeréhez, de százméteres magasságban a szél erőssége elérheti a 6 méter per szekundum sebességet, ami jól hasznosítható energetikai céllal. Magyarország legszelesebb térségei egyébként Északnyugat-Magyarország és a Magas-Bakony. A 150 méter fölötti tartományban a szél erőssége 7 méter per szekundum körül alakulhat. Tóth Boldizsár ezt úgy kommentálta, hogy 

ez megfelelő mérték ahhoz, hogy a piaci beruházók egy eurócent állami támogatás nélkül is szélerőműveket építsenek.

Mi szól a szélenergia mellett?

Mivel a technológia időjárásfüggő, ezért a hatékonysága nem a legkedvezőbb, az általa megtermelt energia azonban hatékonyan felhasználható. Erre a MESZ elnöke példát is hozott: az egyre inkább az energiapolitikai fősodorba bekerülő hidrogén előállításához nagy mennyiségű villamos energia szükséges, amelyet a szélerőművek képesek betermelni a hálózatba.

Azt is megemlítette, hogy 

a naperőművekkel szemben a szélerőművek területigénye jóval kisebb, 

viszont az előállított energiamennyiség két-háromszoros is lehet. „A Kisalföldön termelő gépek évente 4500-5000 megawattórára képesek. A mostani korszerűbb konstrukcióknál ugyanez már 6000 is lehet.”

A szabályozás nem kedvez a szélparkoknak

Bár a MESZ lobbizik a szélenergiáért, az ügy egyelőre mindössze teoretikus. Egy 2016-os kormányrendelet értelmében ugyanis nem lehetséges szélfarmot telepíteni a lakott területtől számított 12 kilométeres védőtávolságon belül. Ez a kikötés a gyakorlatban azt jelenti, hogy 

lényegében nincs olyan pont Magyarországon, ahol lehetséges szélerőművet felállítani. 

A 12 kilométeres védősáv egyébként európai összevetésben szigorú. A hetekben jelent meg a sajtóban, hogy Lengyelországban megindulhatnak a szélerőmű-fejlesztések, miután a lengyel kormánya jóváhagyta a szélenergiával kapcsolatos szabályozás módosítására vonatkozó javaslatot. Így a befektetők előtt megnyílt az út, hogy a szárazföldön szélturbinákat telepítsenek. Ehhez a szabályozás szerint 1600 méteres védősávot kell képzeni.

Mi szól a szélenergia ellen?

A magyar kormány mindenesetre hosszú ideje konzekvens szakpolitikát vall a szélerőművek kérdésében. Álláspontja szerint a megújuló energiaforrások kategóriájában 

a magyar természeti adottságok a napenergia terén lényegesen jobban érvényesülnek, mint a szélenergia esetében. 

Másfelől pedig azt is vallja, hogy szélenergia ellen szól annak tájképi, esztétikai és zajvédelmi hatása. Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter még két éve a parlamentben azt mondta, hogy 

ha valaki egy szélerőmű zajhatását hallotta már, akkor nem szeretne annak közelében élni.