Az orosz–ukrán háború nyomán a kormány elsődleges céljává vált a biztonság garantálása – jelentette ki a honvédelmi miniszter a Budapesten, a Mathias Corvinus Collegiumban megtartott előadásán hétfőn.

Ugyan a kormány világossá tette, hogy ez nem a mi háborúnk, és Magyarország nem fog idegen érdekekért vérezni, de a megtámadott állam, vagyis Ukrajna oldalán kell állnunk – közölte Szalay-Bobrovniczky Kristóf.

Ebben a helyzetben fel kell gyorsítani a haderőfejlesztést, 

amit elősegít, hogy sok évszázad óta most először képes Magyarország arra, hogy szuverén, nemzeti politikát folytasson.

A politikus úgy vélekedett, hogy Európában a magyar kormány lép fel a legerőteljesebben a béke megteremtése mellett, és ellenzi a háború további eszkalációját. Ezzel együtt Magyarország hatékonyan vesz részt a NATO védelmi képességeinek növelésében.

A szövetség más keleti tagállamai mellett Magyarországon is felállt egy zászlóalj harccsoport, a többi között amerikai katonák részvételével. Székesfehérváron létrejött egy többnemzetiségű irányítási központ, és 2025-ben újra magyar vadászgépek fogják ellátni a Baltikum légtérrendészetét, immár harmadik alkalommal

– sorolta.

SZALAY-BOBROVNICZKY Kristóf
Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter (b). Fotó: Máthé Zoltán

Ezzel párhuzamosan 2023-ban már a GDP 2 százalékát fordítja az ország a haderő fejlesztésére, a források 48 százalékát pedig a védelmi technika fejlesztésére költjük, ami kiemelkedő arány – hangsúlyozta.

Példaként említette új légvédelmi rendszerek, kézifegyverek, páncélozott harcjárművek, harckocsik, merev szárnyú repülőgépek és helikopterek beszerzését. Hozzátette, hogy a hadiipar fejlesztése komoly gazdaságfejlesztő eszközt jelenthet Magyarország számára.

Ugyanakkor a haderőfejlesztés legfőbb akadálya a katonahiány  – mondta –, ezért szükséges, hogy a magyar fiatalok fontosnak tekintsék a haza fegyveres védelmének ügyét.

A honvédelmi miniszter a madridi NATO-csúcs egyik legnagyobb eredményének nevezte, hogy Magyarország ösztönzésére a szövetséget fenyegető legnagyobb deklarált veszélyek közé Oroszország mellett bekerült a migráció és a terrorizmus is. Továbbá döntöttek a keleti csapaterősítésről, illetve Finnország és Svédország felvételéről is.

Magyarország azzal nem értett egyet, hogy Kínát, Oroszországhoz hasonló szintű potenciális veszélyforrásként jelöljék meg 

– ismertette.

Az orosz–ukrán háborút elemezve közölte: ugyan Oroszország villámháborús stratégiája összeomlott, ám az utóbbi időben a kelet-ukrajnai területeken jelentős sikereket ért el a stratégiaváltás, a nehéztüzérség folyamatos bevetése nyomán.

Stratégiai céljuk eléréséhez közelebb állnak most, mint a háború kezdete óta bármikor

– vélekedett.

Számításai szerint az orosz oldalon 15–25 ezer katona, az ukrán oldalon pedig 35 ezer katona esett el, ám az ukránok az alacsonyabb népességszámból következően nehezebben tudják pótolni az élő erőt. Ezt pedig nem ellensúlyozza a Nyugatról érkező haditechnika sem. Vagyis

egyre nehezebb a helyzete Ukrajnának

– mondta Szalay-Bobrovniczky Kristóf.