Az Ukrajna elleni orosz invázió Vlagyimir Putyin tervei szerint sétagalopp lett volna Kijevig. Hogy ez mégsem így alakult, az egyrészt annak köszönhető, hogy az orosz vezető rosszul mérte fel a vele szembeni ukrán közhangulatot, másrészt fontos szerepet játszottak az ukrán hadsereg fegyverei is,
különös tekintettel a török fejlesztésű Bayraktar TB2-es drónokra.
A TB2-esek vásárlását Ukrajna 2019-ben kezdte meg, első körben 6 darabot vett az eszközből, 69 millió dollárért, ám ezt még abban az évben 12-re növelte. Később az ukrán haditengerészet is bevásárolt belőle hat darab erejéig, míg Erdoğan török elnök február eleji látogatásán már arról is szó volt, hogy Ukrajnában is fogják gyártani az 55 kilogrammnyi robbanóanyag szállítására alkalmas fegyvereket.
Az ukránok azonban egy évig nem vetették be a drónokat, ám amikor tavaly októberben a donbaszi szeparatisták egy tarackja tüzet nyitott az ukrán csapatokra, nem vártak tovább, és semlegesítették a támadást.
Mindez jelezte, hogy az ukrán haderő és a hivatalosan önálló szeparatisták közötti erőegyensúly elmozdulni látszik.
A TB2-es drónok bár csak 2014-ben szálltak először fel, döntőnek bizonyultak a líbiai polgárháborúban, az Azerbajdzsán és Örményország közötti háborúban, és most az orosz csapatok is retteghetnek tőlük. A közösségi médiát az orosz invázió óta elárasztották a felvételek, ahogy ezek a drónok egész menetoszlopokat semmisítenek meg, legyen szó tankokról vagy az ellátmányt szállító konvojokról.
Az amerikai drónokhoz hasonló képességekkel bíró, ámde olcsó eszközök Törökországot így a hadiipar fontos szereplőjévé tették, és egyelőre nem látszik az sem, hogy a rendkívül erősnek gondolt orosz hadseregnek lenne ellenszere ellenük. A félelmetes orosz hadsereg tüzérségi és harckocsikból álló fölényét legalább részben ellensúlyozni képesek ezek az apró, távvezérelt robotrepülők, melyeket kis méretük és nagy hatótávolságuk miatt nem látnak az orosz radarok.
A szovjet időket idéző orosz tankhadosztályok láthatóan teljességgel tehetetlenek a török fegyverekkel szemben,
és mit sem sejtve várják, hogy a láthatatlanul érkező csapás elpusztítsa őket. A jelentős mennyiségű sorkatonát felvonultató orosz hadsereg moráljának csapnivaló állapotáról szóló hírek abszolút érthetők, ahogy az is, hogy Putyin miért gondolta, hogy a donbaszi szeparatisták védelme érdekében be kell avatkoznia a háborúba.
A február elején megkötött török–ukrán megállapodás tükrében mindez azt mutatja, hogy az orosz invázió elhalasztása a későbbiekben lehetetlenné tette volna, hogy Moszkva hagyományos fegyverekkel térdre tudja kényszeríteni Ukrajnát.
