Leginkább az emelkedő beszerzési árak, a szállítási költségek és a magasabb rezsiköltségek miatt aggódnak, valamint működési költségeik drasztikus emelkedését prognosztizálják a hazai kis- és közepes vállalatok (kkv) vezetői – derül ki a Hungarikum Alkusz cégcsoport reprezentatív kutatásából.
A kutatásból az is kiderül, hogy bár a cégek több mint 90 százaléka rendelkezik biztosítással, 58 százalékuk nem tudja, hogy mekkora összeget fizet erre évente.
A Hungarikum Alkusz cégcsoport által végzett reprezentatív kutatásra válaszoló vezetők
51 százaléka az emelkedő beszerzési árakat és szállítási költségeket jelölte meg, mint a cégét leginkább érintő tényezőt.
A második fő problémát az emelkedő rezsiköltségekben látják a vállalkozások, 46 százalékuk sorolta ezt a tételt a főbb kihívások közé, míg az emelkedő valamint a kamatok és hitelköltségek növekedése a harmadik helyen végzett 25 százalékkal.
A megkérdezettek 36 százaléka számolt be bevételei növeléséről az előző évhez képest, ami lehetővé teszi tartalékok képzését is jövőre, míg 2 százalék az eladások erős növekedését jelezte, amiből új üzletág indítására vagy beruházásra, fejlesztésre is jutott pénz.
Azonban a válaszadók harmada szerint, bár több a bevételük, mint a kiadásuk, ám a növekedés nem éri el az időarányos tervekben foglaltakat, a válaszolók negyede a bevételek stagnálásáról nyilatkozott, ami nehezíti a gazdaságos működés fenntartását, 4 százalék pedig egyenesen drasztikus forgalomcsökkenést tapasztalt, így a cég működése is veszélybe került.
A kutatás adatai szerint az, hogy egy-egy cég mennyire válságálló, erősen függ a vállalkozás méretétől.
A felmérésben részt vevő legnagyobb, 10 milliárd forint éves árbevétel feletti cégek több mint fele (55 százaléka) jelezte azt, hogy sikerült növelnie a bevételeket,
és így biztosított a tartalékképzés, míg 9 százalékuk jelentős fejlődésről számolt be, és új üzletág indítására vagy beruházásra, fejlesztésre is jutott náluk.
A 300–500 millió forint éves forgalmú társaságok esetében már csak 27 százalék volt azok aránya, amelyeknél sikerült tartalékot képezni, tizedük pedig kifejezetten veszélyben látja a cég működését.
A kilátások bizonytalanságára a cégek a kiadások csökkentésével igyekeznek válaszolni, ezek között lehet a beruházási, fejlesztési költségek visszafogása, a vállalkozások több mint fele pedig racionalizálni szeretné a nem létfontosságú kiadásait is.
A megkérdezettek kétharmada a beruházásokon, a fejlesztéseken, valamint a marketingkiadásokon spórolna, és 56 százalék készül a kiadásai részletes áttekintésére.
A válaszadók 39 százaléka a munkavégzés optimalizálásával – hibrid munkavégzés – tervezi csökkenteni a rezsiköltségeket.
Csak 18 százalék vizsgálná felül meglévő beszerzési, valamint partneri szerződéseit, és csak 7 százalék készül elbocsátásokra. Egyes részlegek, üzletágak leépítését, a tevékenységi kör szűkítését a vállalkozások 6 százalékánál tervezik, míg a teljes megszűnést a válaszadók 1 százaléka jelezte.
A felmérés arra is rávilágít, hogy a cégek továbbra is tetemes költségnövekedésre számítanak: 44 százalékuk több mint 30 százalékos költségemelkedést prognosztizál, 41 százalékuk 20–30 százalék közötti növekedést vár a működési kiadások kapcsán, további 10 százalék pedig 10–20 százalék közötti extra költséggel számol.
A megkérdezettek 48 százaléka 2023-ban árbevétel-növekedésre számít, ám ezen belül 26 százalék legfeljebb 10 százalékos forgalombővülést vár, míg 22 százalék 10–30 százalék közötti növekedéssel tervez. Fontos azonban, hogy a tervezett növekedést a jelen inflációs környezetben értelmezzük: inkább stagnálás, nagyobb mértékben pedig a bevételek csökkenése várható.
A cégek 94 százaléka jelezte, hogy van valamilyen biztosítása. Túlnyomó többségük, 95 százalékuk rendelkezik kgfb-vel, 90 százalékuknak van felelősségbiztosítása, 82 százalékuknak pedig vagyonbiztosítása. A gyakoribbak közé tartozik még a baleset-biztosítás (72 százalék) és a casco (62 százalék). Kockázati életbiztosítást csak a cégek közel negyede kötött, egészségbiztosítással ötödük rendelkezik, míg nyugdíjbiztosítást mindössze 6 százalékuk, utasbiztosítást pedig 2 százalékuk kötött. Azonban
arra a megkérdezettek 58 százaléka nem tudott válaszolni, hogy mennyi is az éves biztosítási összegük.
Félmillió forint alatti éves biztosítási díjról a válaszadók 7 százaléka számolt be, félmillió és egymillió forint közötti összegről 18 százalékuk, míg 10 százalék évente egymillió és másfél millió forint között költ biztosításra, 7 százalék pedig másfél millió forintnál is többet. Keszthelyi Erik, a tavalyi évben 13 milliárd forintos díjbevételt elérő, 500 ezer ügyféllel rendelkező cég alapítója és társtulajdonosa elmondta, hogy a költségcsökkentés idején sem szabad lemondani a biztosításokat, ám érdemes felülvizsgálni őket.
A Hungarikum Alkusz cégcsoport idén, az első nyolc hónap alatt már 11 milliárd forint díjbevételt realizált, ám céljuk a 2022-es üzleti évre a 17 milliárd forintos díjbevétel elérése, úgyhogy a társaság októbertől oktatási kampányt indít a kkv-k és az önkormányzatok számára.
