Nem könnyű évtized előtt állunk – ezzel a felütéssel kezdte a beszédét Varga Mihály pénzügyminiszter a 60. Közgazdász-vándorgyűlés második napján, Szegeden. A tárcavezető hozzátette, még korai arról beszélni, hogy merre néznek a 2020-as évek, ám a jelenlegi folyamatok alapján és gazdasági ciklusok alapján fel lehet vázolni. Szerinte válságok sorával nézünk szembe.

Mindenkinek, akinek magas az adóssága és akinek a finanszírozása nincsen rendben, bajba kerülhet

– figyelmeztettet a tárcavezető.

Úgy látja, az összkép alapján nem lógunk ki a sorból, kevés olyan ország volt, ahol az államháztartási hiány egy biztonságos zónában lett volna. Dánia egyedül lóg ki a sorból, minden ország a laza fiskális és monetáris politikával növelte az államháztartás hiányát és az államadósságát.

A pénzügyminiszter szerint recesszió felé közeledik a világgazdaság, benne Európa. A külső környezet erőteljesen romlik.

A globális szinten mind a fiskális, mind a monetáris mozgástér erősen korlátozott a Covid kezelését követően. Most minden ország próbálja kezelni ezt a helyzetet valamilyen formában.

Magyarország vitás ügyeiről is beszélt Varga Mihály:

  • az adóegyezmény az amerikaiakkal,
  • uniós támogatások, ezek a magyar gazdaság számára legfontosabbak,
  • V4 érdekek, szankciók kapcsán eltérő álláspont.

Az uniós megállapodás körüli vitáról elmondta, hogy itt a helyreállítási alap 100 százalékét, 5,8 milliárd eurót, míg a partnerségi megállapodás 20 százalékát veszélyezteti, ha nem sikerül megállapodni.

Varga Mihály úgy látja, a magyar kormány vállalásai megnyitják a lehetőséget, hogy november közepére lezárják a vitát az Európai Bizottsággal

Jelezte: mind Oroszország, mind Ukrajna komoly globális részesedéssel bír néhány kulcsfontosságú nyersanyag tekintetében. Szerinte nem itt, hanem sokkal inkább az energiahordozók árai esetében vagyunk sebezhetők. A pénzügyminiszter szerint fel lehet készülni arra, hogy egy termék, szolgáltatás ára drágul, de arra nem, hogy tízszeresére emelkedik. 

Ez a helyzet egy abnormális helyzet

– fogalmazott a tárcavezető. 

Az inflációról elmondta, a járvány után a kínálat nem tudta tartani a lépést a kereslettel, de a háború egy új minőséget jelent. Európának pedig most újra kell fogalmaznia az energiapolitikáját, az olcsó orosz nyersanyaghordozók szankciók alá kerülnek, miközben ennek pótlása nem megoldott szerinte.

Az olcsó pénz időszakának vége

– tette egyértelművé Varga Mihály. Szerinte azok az országok, amelyek felzárkózási pályán vannak, ott a jegybankoknak nagyobb kamatemeléssel kellett reagálniuk. A fizetési mérleg tekintetében Európa veszélyes pályára áll rá szerinte, csehek, lettek, szlovákok, portugálok mind ezzel a problémával küzdenek. Veszélyes zónába viszi ezeket az országokat – fogalmazott a tárcavezető. Felvetette, hogy ha nem lesznek olcsóbbak az energiaárak, akkor a mennyiséget kell csökkentetni, tehát folytatni kell az energiahatékonyság erősítését.

 

A lakosság már a rezsicsökkentés átalakításával egy időben nagyon erőteljesen el kezdett reagálni erre a helyzetre, ez jó

– fogalmazott a tárcavezető. A középtávú teendőkről elmondta, energiahatékonysági beruházások kellenek, mivel Magyarországon mindössze 20 százalék a szigetelt lakások aránya, miközben ez az arány Ausztriában 80 százalék, Lengyelországban 59 százalék, Szlovákiában pedig 35 százalék. 

A magyar kormány a kkv-kat és a nagyvállalatokat kívánja támogatni, főleg azokat, akiknek az energiaintenzitása magas. Ha a nagy cégek kiesnek a termelésből, az nagyon nagy veszteséget jelent a gazdaság számára. A kormány érdeke, hogy átmeneti segítséget adjon. A finanszírozás tekintetében egy újabb feszültségi pont fog bejönni a Covid után –jelezte.

A költségvetés hiányáról azt mondta a pénzügyminiszter, a Covid alaposan megborította, szerinte lehet vitatni, hogy gyorsabbnak kellett-e volna lennie a hiány leszorításának, ugyanakkor Magyarország egy felzárkózási pályán halad, egyszerre feladat a fiskális kiigazítás mellett a növekedés fenntartása. De nem kérdés, hogy Magyarországnak vissza kell mennie a fiskális politika moderált változatával –hangsúlyozta Varga Mihály. 

A kormány arról döntött, hogy jelentős mennyiségű, 740 milliárd forint értéktű plusz gázt szerez be a téli hónapokra, ez azt jelenti, hogy mivel el kell számolni államháztartási hiányt, így a költségvetési deficitcélt 6,1 százalékra emeli

Fotó: Móricz-Sabján Simon / Világgazdaság

Az év hátralévő részében az infláció tovább fog emelkedni, amelynek a tetőzése a pénzügyminiszter szerint az év végére várható, és lassan jövő évtől megindulhat a mérséklődés.

A jövő évi költségvetést módosítani kell

– mondta a pénzügyminiszter, miután a büdzsé elfogadása még tavasszal történt, azóta romlottak a makrogazdasági kilátások. Mindenesetre Varga Mihály szerint 2024-re 3 százalék alá süllyed a deficit. 

Összefoglalásképp elmondta a pénzügyminiszter, hogy a középtávú gazdasági tervek végrehajtásának kulcseleme az energiahatékonyság. Szerinte most látszik, hogy a paksi atomerőmű milyen fontos a hazai energiabiztonság szempontjából.

A gazdasági növekedésről jelezte, hogy 2023–2024 fordulóján éri el ismét magasabb ütemet, így újbóli több éves adócsökkentésre ezen időszaktól nyílik mozgástér. 

2023-ban növekedést tervezni nehéz feladat lesz

– ismerte el Varga Mihály.