A brüsszeli szankciók és az ideológiavezérelt klíma- és energiapolitika miatt az drámai energiaárakkal és ezzel együtt energiahiánnyal szembesül, ami a jövőben még súlyosabb lehet. Ezért a világ más országaihoz hasonlóan Európában is egyre inkább felértékelődik a klímabarát atomerőművek szerepe – szögezte le érdeklődésünkre Hárfás Zsolt mérnök, atomenergetikai szakértő.
Mint kifejtette, ma az látható, hogy a nyugati atomerőmű-építő cégek szenvednek az egyes beruházásokkal. A francia EPR-blokkok például jelentős költség- és határidő-túllépés mellett működnek odahaza és Finnországban is. Hárfás Zsolt további szemléletes példákat is említett. A finn Olkiluoto-3 EPR-típusú blokkot 2005-ben kezdték el építeni, 2009-ben kellett volna átadni, de folyamatosan újabb és újabb műszaki problémák léptek fel.
Az első „amerikai” AP1000 típusú blokkok építése 2009-ben kezdődött meg Kínában, a szanmeni telephelyen. A folyamatos műszaki, fejlesztési problémákat a Westinghouse csődje csak tovább súlyosbította. Éppen ezért a világ első AP1000 típusú blokkja, a kínai Szanmen-1 2018-ban tudott először a hálózatra csatlakozni, amikor a Roszatom VVER-1200-as blokkjai közül Oroszországban már kettő is kereskedelmi üzemben termelt.
Az unió az üzemanyag-ellátás diverzifikálására hivatkozva éppen ezt a céget próbálja most helyzetbe hozni. A Westinghouse kétes hírnévre tett szert, miután akkori tulajdonosát, a japán Toshibát egy évtizede csaknem csődbe vitte a kiforratlan amerikai atomerőmű-építési projektjeivel
– mutatott rá Hárfás Zsolt.
A bolgároknál és a cseheknél is megjelent a legmagasabb szintű amerikai atomlobbi, és hasonlókat láthatunk ma Románia és Lengyelország esetében is. A lengyelek már be is jelentették, hogy ők már megállapodtak az első atomerőművük három AP1000 típusú egységgel való megépítéséről, ám Hárfás Zsolt szerint kérdéses, hogy ez a beruházás végigmegy-e ugyanazon a szigorú szűrőn, mint a paksi bővítés. A Westinghouse korábban is megpróbált piacot nyerni, ezért üzemanyagot fejlesztett ki az orosz technológiát használó blokkokhoz – volt erre példa Ukrajnában, Csehországban és Finnországban is. Ezeknek a fűtőelemeknek a volt cseh miniszterelnök szavai szerint
rosszabb volt a minőségük és magasabb az áruk, mint az orosz termékeké, és üzemzavarokra is volt példa, ezért valamennyi ország visszatért az orosz fűtőelemek használatára.
Nem véletlenül.
Oroszországban az atomenergetikai ipart folyamatosan fejlesztették, sőt 2006-tól folyamatosan, évente adtak át VVER típusú blokkokat odahaza és külföldön is. Jelenleg a Roszatomnak tizenegy országban 34 új atomerőművi blokk megépítésére van szerződése. Ezek a projektek a megvalósítás különböző szakaszaiban vannak.
Sokatmondó tény az is, hogy a két új paksi blokk építője 2006–2022 között 19 új atomerőművi egységet adott át, köztük a világ első úszó atomerőművét, és már öt, a Paks II. atomerőműhöz hasonló, kereskedelmi üzemben lévő VVER-1200 típusú egységet.
Hárfás Zsolt azt mondta,
a friss nukleáris üzemanyaggal szembeni szankciók lebegtetése egész egyszerűen arról szól, hogy orosz típusú erőművekben politikai és nem szakmai döntések révén amerikai, Westinghouse-üzemanyagot szeretne látni az unió.
Már csak emiatt is el kell utasítani minden olyan szankciót, amely az orosz üzemanyag-szállításokat, valamint a Paks II. atomerőmű megépítését érintené, mivel azok súlyosan veszélyeztetnék az ország biztonságos energiaellátását.
Borítókép: Az épülő Novovoronyezs II. atomerőmű (Fotó: AFP)
