Dobták Vitézy Dávid terveit, de más formában még megvalósulhatnak
A korábbi szándéktól eltérően egyelőre mégse jön létre az országos közlekedésszervező társaság – legalábbis ez a következtetés vonható le egy frissen megjelent kormányrendeletből. Ezt még a Magyar Közlöny karácsonyi, december 23-i dupla számában közölték, de eddig nem okozott különösebb feltűnést. A hivatkozott kormányrendelet az egyes közlekedési tárgyú törvények veszélyhelyzet ideje alatti eltérő alkalmazásáról szól. Ennek okaként a jogszabály egyértelműen az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktust, illetve humanitárius katasztrófát jelöli meg.
Mi jelent meg a Magyar Közlönyben?
A kormányrendeletben az áll, hogy a háború magyarországi következményeinek elhárítása és kezelése érdekében kihirdetett veszélyhelyzet ideje alatt a személyszállítási szolgáltatásokról (sztv.) és a vasúti közlekedésről szóló törvényt eltérésekkel kell alkalmazni. Hogy pontosan mely pontokon, azt a rendelet részletesen felsorolja, és ezek között szerepel az sztv. 21-es paragrafusa is, mint amelyet a veszélyhelyzet ideje alatt nem kell alkalmazni.
Ez pedig éppen az országos közlekedésszervezőt és annak feladatait jelölte ki.
Vagyis azzal, hogy ezek hatályosságát meghatározatlan ideig felfüggesztette a kormány, jó eséllyel az országos közlekedésszervező megvalósulása is lekerült a napirendről.
Honnan indult a történet?
Az országos közlekedésszervező ötlete egyértelműen Vitézy Dávid közelmúltban leköszönt közlekedési államtitkártól származik. Ő erről már érintőlegesen egy év eleji interjúban is beszélt, még mint a Budapest Fejlesztési Központ (BFK) vezérigazgatója. Az országgyűlési választásokat követően nagyon úgy tűnt, hogy éppen a BFK átalakításával jöhet létre az új szervezet. A Nemzeti Közlekedési Központ (NKK) meg is kezdte a működését, csakhogy a kezdeményezés gellert kapott, és azóta az NKK megszűnése ténykérdés.
Aztán a nyár közepén megjelent a Magyarország 2023. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló törvény, amely kiegészítette az sztv.-t azzal, hogy bevezette az országos közlekedésszervező fogalmát úgy, hogy ez majd a vasúti pályakapacitás-elosztó szervezet feladatait is ellátja. A legújabb országos közlekedésszervezőt az illetékes miniszter – akkor Palkovics László iparminiszter – volt jogosult kijelölni.
Ez meg is történt augusztus végén. Az elképzelések szerint már 2023-tól működő új országos közlekedésszervező a Vasúti Pályakapacitás-elosztó Kft. (VPE) átalakításával jött volna létre.
A szándék olyannyira kiforrott volt, hogy információink szerint a VPE átnevezéséről is döntés született, hogy illeszkedjen az új kompetenciáihoz. A fejleményről annak idején Vitézy Dávid hosszú Facebook-bejegyzésben számolt be. Ebben azt írta, hogy
új alapokra helyezték az autóbuszos és vasúti elővárosi, regionális és országos közösségi közlekedési közszolgáltatások szervezését, állami megrendelését Magyarországon.
A kormány így a jövőben nemcsak formálisan megrendelné, hanem minőségi és mennyiségi elvárásokhoz kötné és fokozottabban számon is kérné a közpénzből fenntartott közszolgáltatók működését az utasok érdekei szerint.
Miért lenne jó egy országos közlekedésszervező?
A cél az volt, hogy az egész országban egységes rendszerben működjenek a buszok és a vonatok, illetve más közösségi közlekedési eszközök. Legyen végre egy egységes applikáció és honlap, amellyel az utasok közösen tervezhetnek busz- és vonatutat és akár automatában, akár pénztárban, akár az appon vásárolnak, egy közös jegyet válthassak a kombinált buszos és vasúti utazásokra. Azt is meghatározták, hogy egységes utastájékoztatás működjön országosan. Mindennek a végrehajtása az új országos közlekedésszervező feladata lett volna a MÁV-val, a Volánbusz Zrt.-vel, a GYSEV Zrt.-vel és más szolgáltatókkal együttműködésben.
Vitézy Dávid mélységében rendelkezett tapasztalattal arról, hogyan kell felállítani egy kompetens közlekedésszervezőt, hiszen 2010-et követően hasonló intézményrendszert gründolt a csapatával Budapesten a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) elindításával. Egyébként Európa szinte minden országában közlekedésszervező intézmények végzik a tömegközlekedés szervezését, így működik a rendszer – igaz, regionális alapokon – Ausztriában, Németországban, Csehországban vagy Lengyelországban is.
Mi változott, és mi nem?
Csakhogy Vitézy Dávid közlekedési államtitkár a Technológiai és Ipari Minisztérium (TIM) megszűnésével és Palkovics László távozásával párhuzamosan maga is visszaadta mandátumát. A közlekedés területe Lázár János beruházási miniszterhez került át. Ő már december elején jelezte, hogy nem lesz meg 2023. január 1-jére az országos egységes menetrend és tarifarendszer. A Telex szerint ugyanakkor azt is kilátásba helyezte, hogy 2023-ban igyekeznek mindennel végezni. Szerinte az egységes tarifarendszert és menetrendet is lépésenként lehet majd bevezetni jövőre.
Ennek első eleme egy országos bérlet lehet, amely minden tömegközlekedési eszközön használható, a második lépés pedig egy megyei bérlet, amely egy adott megye határain belül jogosít fel ugyanerre.
Tehát az látszik, hogy bár az országos közlekedésszervező koncepciója egyelőre talonba kerülhetett, a hozzá rendelt feladatok megvalósításáról nem mondott le az átszervezett közlekedéspolitikai kormányzat.
Erre utal Lázár János Mandineren megjelent írása is, amelyben az Építési és Közlekedési Minisztérium vezetője úgy fogalmazott, hogy a zöldbuszos közúti és a modernizált kötöttpályás közlekedést fejlesztő beruházások és a közösségi közlekedést érintő bürokráciacsökkentő döntések (tarifaközösségek megalkotása, összehangolt menetrendek elkészítése, digitalizációs fejlesztések) sora vár ránk a következő időkben.
Az Építési és Közlekedési Minisztériumban épp erre a munkára vállalkoztunk. Indulunk. A vágány mellett, kérjük, vigyázzanak!
– zárta sorait.
