Virág Barnabás: kemény meccs lesz az egy számjegyű infláció elérése

A feltörekvő piacokon a változékonyság volt a legjellemzőbb fogalom, egy ilyen környezetben mindenki a hüvelykujjszabály szerint hozza meg a döntéseit – mondta újságírói kérdésre Virág, hogy mi az oka annak, hogy jelentős gyengülésbe kezdett a forint.

Nem érdemes arról teorizálni, hogy az alapkamat év végén milyen szinteken állhat – válaszolta újságírói kérdésre Virág Barnabás, hozzátéve, hogy egyelőre épp csak megtörtént az inflációs fordulat. Ami az egynapos betéti tendereket illeti, szerinte tartós javulásra van szükség, elsősorban a folyó fizetési mérleg alakulására, a nemzetközi környezet változására figyel a jegybank.

– mondta. Az egy számjegyű infláció elérése szerinte „kemény meccs lesz”, 25 százalékról egy számjegyű inflációt elérni gazdaságtörténeti jelentőségű lenne. 

Az alapkamat csökkentésének kérdése nincs napirenden – hangsúlyozta az MNB alelnöke, hozzátéve, hogy az egynapos betéti tendereken is szükséges a 18 százalékos kamatszint fenntartása. 

– mondta Virág, hozzátéve, hogy a monetáris transzmisszió hatékonyságának erősítése is folytatódik, a monetáris tanács ennek megfelelően a kamatkondíciók fenntartása mellett döntött. 

A globális befektetői hangulat a pénzpiac turbulencái miatt romlott, leginkább azok a fejlemények határozták meg, amelyek az amerikai és az európai piacokról terjedtek át. 

Virág szerint egyedi problémák vezettek a bankcsődökhöz, amiben a felügyeleti hiányosságok játszották a döntő szerepet. Hangsúlyozta, hogy nem lehet egy lapon említeni a mostani eseményeket a 2008-assal.

Az év elején tovább hűlt a magyar gazdaság, a magas inflációs közeg és a bizonytalan gazdasági környezet a belső kereslet oldalán mérséklődést fejt ki, a kiskereskedelmi forgalom ennek megfelelően 4-4,5 százalékkal csökkent. Ugyanakkor a munkaerőpiac változatlanul stabil, közben a munkakínálat is bővül.

A gazdaság élénkülése az év közepétől ismételten megindulhat, amiben meghatározó lesz az infláció csökkenése, másrészről a külső kereslet szintén elkezdhet normalizálódni. Így 2023-ban változatlan marad, hogy a belső kereslet szűkül, miközben az exportoldal erős marad, amiben meghatározó lesz az FDI szerepe. 

2024-ben kiegyensúlyozott növekedésre számít a jegybank, ekkor ismét dinamikus lehet a növekedés. A folyó fizetési mérleg hiánya jelentősen és folyamatosan csökkenhet, a tavaly decemberi és januári adat már közel egymilliárd eurós javulást jelzett, ez az év egészét jellemezni fogja. Egy alacsonyabb energiaegyenleg mellett a folyó fizetési mérleg hiánya a fele lehet a tavalyi évinek Virág szerint.

A magas infláció megtörése fegyelmezett és összehangolt gazdaságpolitikával lehetséges, 20 százalékot meghaladó infláció csak mintegy 25 százalékában csökkent egy számjegyűre éven belül – ez a főbb megállapítása annak a vizsgálatnak, amelyet a jegybankban végeztek el. 

Vannak pozitív jelek, a külső árazási környezet javult, az energiaárak számottevően csökkentek, miközben a hazai árazási gyakorlatban is csökkenő trend figyelhető meg. Az árazási gyakorlat szűkül, ebben a fogyasztás visszaesése is motiváló tényező. A profit húzta inflációról azt mondta, hogy ez is dezinflációs hatást fog kifejteni.

– összegezte a jegybank alelnöke. Szerinte jó esély van arra, hogy 2023 végére ismét egy számjegyű tartományba kerüljön az infláció. 

2023 januárjában tetőzött az infláció Magyarországon és megindult az árdinamika lassú csökkenése. Lassú mérséklődésre, majd ezt követően gyorsuló trendre számítanak.

Jövőre 3,5-4,5 százalékos lehet az infláció, 2025-ben pedig 2,5-3,5 százalék között alakulhat, tehát csak ekkor érheti el a jegybank toleranciasávját.

A hazai GDP idén 0-1,5 százalékkal nőhet. 2024-ben 3,5-4,5, majd 2025-ben 3-4 százalék körül bővülhet.

Megtárgyalta a monetáris tanács a jegybank legújabb inflációs jelentését – kezdte a tájékoztatót Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke. A tanács értékelése szerint továbbra is a türelmes megközelítés indokolt, ennek megfelelően 

– hangsúlyozta, továbbá jelezte: április elsejével tovább szigorítja a kötelező tartalékráta likviditásra gyakorolt hatását.

A magyar bankrendszer tőke- és likviditáshelyzete stabil – mondta a jegybank alelnöke a bankcsődökre reagálva.