A túlkínálat és egy új növénybetegség is borzolja a paradicsomtermesztők idegeit
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságÚjabb veszélyes, súlyos gazdasági kárral járó kórokozó ütötte fel fejét hazánkban. A Ralstonia pseudosolanacearum baktériumot Európában először 2015-ben azonosították. Hollandiai rózsatermesztéssel foglalkozó gazdaságokban ismeretlen eredetű tüneteket észleltek a termelők különböző rózsafajtákon, a laboratóriumi vizsgálatok később megállapították, hogy a tüneteket a ez a baktérium okozta. Az azonosítást követően a holland hatóság minden érintett országnak – ahova kerülhetett ezekből a tételekből – jelezte a baktérium okozta fertőzést. Még ugyanebben az évben a belgiumi illetékes hatóság is talált fertőzött rózsákat, a következő évben pedig Lengyelországban is azonosították a kórokozót.
A holland hatóság 2022-ben közzétett jelentése szerint felszíni eredetű öntözővízben is beigazolódott a baktérium jelenléte. Németországban interneten vásárolt gyömbérben, majd üvegházban termesztett uborkában is azonosították a baktériumot.
A számos növényekre, köztük a paradicsomra is veszélyt jelentő betegség pedig már Magyarországon is megjelent. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal tájékoztatása szerint három vármegye: Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok és Zala érintett. A fertőzés eredetének tisztázására a hatóság további vizsgálatokat folytat. A betegséggel kapcsolatban egyelőre kevés a termelői tapasztalat, d mivel nincs ellene kémiai védekezési lehetőség, a terjedése súlyos gazdasági kárt okozhat, amit csak a megfelelő növényegészségügyi intézkedések betartásával lehet megfékezni.
Súlyos fertőzés esetén akár százszázalékos terméskiesés is előfordulhat. Hosszú távú következményként a fertőzött területek évekre kiesnek a termesztésből.
A Nébih tájékoztatása szerint a betegség terjedésének elsődleges forrása maga a fertőzött szaporítóanyag. Állományon belül a művelő- és betakarító gépek útján is terjedhet, amelyekre tapadva fertőzőképességét akár hónapokon keresztül is meg tudja őrizni. A felszíni eredetű öntözővíz szintén szerepet játszik a terjedésében.
„A hazai hajtató kertészeteknek egyelőre nincs sok tapasztalatuk a betegséggel kapcsolatban, így azt sem tudjuk megítélni, hogy mekkora lehet a valós kár mértéke, ha a baktérium megjelenik a paradicsomállományokban” – mondta el lapunk kérdésére Ledó Ferenc, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara zöldségtermesztési alosztályának vezetője.
A szakember szerint a paradicsomhajtatásban jelenleg két másik kórokozóval, a bronzfoltossággal és az úgynevezett jordán vírussal küzdenek. Mivel az előbbi esetében a rezisztens fajták már rendelkezésre állnak, ezért a legtöbb termelő ki tudja védeni a betegség okozta károkat, az utóbbi fejtörést okoz az ágazat szereplőinek. A jordán vírus négy-öt éve jelent meg Európában, a holland termelőknél okozott nagy gondot, két éve pedig már hazánkban is jelen van a növénybetegség. Mivel karanténkártevőről van szó, megjelenésekor a teljes állomány fel kell számolni. Ledó Ferenc szerint erre a múlt évben több alkalommal is szükség volt hazánkban. A jordán vírus elleni védekezés nem egyszerű, a betegségnek ellenálló fajták még csak kísérleti stádiumban vannak, a szakember szerint három–öt év szükséges ahhoz, hogy általános használatba kerüljenek.
A hajtató kertészetek körében a különböző betegségek ellenére is nagy az izgalom, az előttünk álló néhány hétben kellene ugyanis az éves árbevétel jelentős részét megkeresniük. A piaci körülmények ugyanakkor eléggé bizonytalanok. Ledó Ferenc szerint a terméssel nem lesz baj, a szezon jól indult, mennyiségben és minőségben is kedvezők a kilátások. Míg az elmúlt hetekben Dél-Spanyolországban és Marokkóban egy hidegfront miatt kevesebb paradicsom termett, a hazai piacra is kevesebb jutott belőle, de az előttünk álló hónapokban könnyen előfordulhat, hogy túlkínálat alakul ki.
„Az igazi megmérettetés három-négy hét múlva kezdődik, akkor a hazai kertészetekkel együtt a hollandoktól is nagyobb mennyiség érkezik. A paradicsom ugyanakkor egy gyorsan romló termék, ami eladási kényszerhez vezethet” – mutatott rá Ledó Ferenc.
A szakember szerint a magyar termelőknek egyelőre az exportpiacok sem jelentenek alternatívát a túlkínálat levezetésére, a külföldi piacokra ugyanis nagyon nehéz betörni. A túlkínálat ugyanakkor az árakra is csökkentő hatással lehet. A hazai kertészetek költségei is nagyon magas szinten vannak. Míg a múlt évben sikerült elfogadtatni a piaccal a magas árakat, az idén már nem biztos, hogy hajlandók lesznek többet fizetni a vásárlók.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Getty Images)
