Negatívan értékelte a Magyar Bankszövetség, hogy a 2022-ben ideiglenes jelleggel, két évre bevezetett extraprofitadót a korábban tett vállalásokkal ellentétben a kormány a 2024. évre is meghosszabbította. Az extraprofitadó csökkentéséért cserébe elvárt további állampapír-vásárlás a magyar gazdaságra kedvezőtlen hatással lesz, a bankok likviditása csökken, és a vállalkozások beruházásaira kevesebb hitelt tudnak majd kihelyezni – emelte ki a bankszövetség. 

20210112 Budapest Magyar BankszövetségFotó: Kallus György  LUS  Világgazdaság  VG 
20210112 Budapest 
Magyar Bankszövetség
Fotó: Kallus György  LUS  Világgazdaság  VG
Fotó: Kallus György / Világgazdaság

Hozzátették: a magyar bankszektor jelenleg is a magyar állam egyik legnagyobb hitelezője, és ezután is az lesz, az elmúlt tíz évben megduplázódott a bankok állampapír-állománya, ami már most is mintegy 11 ezermilliárd forint. 

Az átmeneti extraprofitadó meghosszabbítása gyengíti a nemzetgazdaság ellenálló képességét.

Miközben a Magyar Bankszövetség is az és a jegybanki kamatok jelentős mértékű csökkenésével és a hitelkereslet felfutásával számol, az extraprofitadó 2024-ben változatlan szinten tartása a pénzintézetek bevételeinek és így a kihelyezhető hiteleknek a csökkenését fogja eredményezni. Az elmúlt időszak válságai megmutatták, hogy a magyar gazdaságnak a mostanihoz hasonló, kihívásokkal teli időszakokban egy stabil és likvid bankszektorra van szüksége, amely biztosítja a hitelezés fenntartását, valamint ezen keresztül segítséget nyújt a gazdaság kikerüléséhez a recesszióból.

A megtakarítások további megadóztatása jókora visszalépést eredményezhet a lakossági öngondoskodás terén. Az elmúlt időszak jelentős változásokat hozott a befektetési és megtakarítási piacon, a lakosság döntő többsége az infláció miatt csökkentette fogyasztását, de emellett is fontosnak tartotta a takarékoskodást, és egyre többen szeretnék különféle megtakarítási formákban tartani a pénzüket. 

„A lakosság megtakarításainak további megadóztatása és egyúttal az állampapírba történő jelentős nagyságrendű befektetések ösztönzése versenytorzító hatású, és kiszorítja a magyar pénzügyi szektort a megtakarítási piacról. Továbbá korlátozza az ügyfelek szabad döntéshozatalhoz való jogát, hiszen minden olyan lehetőséget korlátoz, amellyel a megtakarítási termékek széles skáláját elérhetik. Minden új kivetése és az újabb elvonások csökkentik a magyarországi megtakarításokat, ami elveszi a hitelezéshez szükséges forrásokat. Ez erősen korlátozza a hosszú távú befektetésekbe vetett bizalmat, és csökkenti az értékpapírpiac, sőt a magyar gazdaság fejlődési lehetőségeit” – írták. 

A Magyar Bankszövetség a döntések kedvezőtlen gazdasági hatása miatt kéri a kormányt, hogy az intézkedéseket minél előbb vizsgálja felül, és lehetőség szerint vonja vissza, ne vezesse be őket.

Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter szerint ugyanakkor a kormányzati lépések mögött a következő gazdaságstratégiai célok állnak: a lakosság reáljövedelme reálértékének a megőrzése, az, hogy az adósságon belül a külföldiek részaránya ne növekedjen, a lakosság pénzügyi edukációjának növelése, valamint az állami finanszírozás költségeinek csökkentése.