Fontos, az értékpapírokban érdekelt kisbefektetőket is érintő változások lépnek életbe júliustól egy, a szerda éjjel megjelent kormányrendelettel.

Budapest 20191104
Nyomdai úton előállított Magyar Állampapír Plusz értékesítésének kezdő napja.
MÁP+
posta
foto:Kallus György/VG
Budapest 20191104Nyomdai úton előállított Magyar Állampapír Plusz értékesítésének kezdő napja.MÁP+postafoto:Kallus György/VG
Fotó: Kallus György / Világgazdaság

A szerda éjjel megjelent legfrissebb Magyar Közlönyben kihirdetett, 205/2023. (V. 31.) kormányrendelet alapján július 1-jétől szociális hozzájárulási adó(szocho) fizetési kötelezettség terheli a természetes személyeket a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti kamatjövedelmek – az ingatlanalap befektetési jegyéből származó kamatjövedelem kivételével – a kamatjövedelmet terhelő személyi jövedelemadó alapjaként figyelembe vett összege után.

Ez 13 százalékos szocho fizetési kötelezettséget jelent a már eddig is fizetendő, 15 százalékos kamatadón felül. A pontosan egy hónap múlva hatályba lépő szabály nem vonatkozik az ingatlanalap befektetési jegyéből származó kamatjövedelemre, és a magyar állampapírok hozamára.

A szochót tehát nem minden kamatadóköteles jövedelem után kell megfizetni. A Bank 360 összefoglalója szerint a fizetési kötelezettség az alábbiak szerint alakul a „veszélyhelyzet” fennállása alatt:

  • a banki betétek, fizetési számlák kamatjövedelme esetében a rendelet hatálybalépését követő időszakra járó kamatra,
  • lekötött betét esetében a 2023. június 30. napja után lekötött betét kamatára,
  • nyilvánosan forgalomba hozott és forgalmazott értékpapírok (kötvények, befektetési jegyek) kamatjövedelme esetén a rendelet hatálybalépésétől megszerzett értékpapír kamatára, hozamára,
  • a magánszemélyt teljes egészében a rendelet hatálybalépését követő időszak kamatjövedelmeként megillető vagyoni értékre, ha a kamatjövedelem olyan vagyoni érték (például a nyereménybetétre kisorsolt tárgynyeremény, az értékpapír), amelyből az levonása nem lehetséges (ilyenkor az alapja a vagyoni érték szokásos piaci értékének, a nyereményalapnak az 1,18-szorosa),
  • a rendelet hatálybalépésétől kötött biztosítási szerződés szja-törvény szerinti kamatjövedelemként megszerzett biztosítói teljesítésére,
  • a rendelet hatálybalépésétől nyújtott tagi kölcsön kamatára.

A szocho kiterjesztésével a költségvetés nem csupán többletbevételhez jut, hanem a befektetőket még jobban a magyar állampapírok vásárlására sarkallja. Ezek hozama már eddig is adómentes volt, és mivel szochót sem kell utánuk fizetni, a hozamelőnyük még nagyobb lesz a többi befektetési lehetőséghez képest 

– értékeltek a Bank 360 szakértői.

Egy ugyancsak tegnap éjjel kihirdetett másik kormányrendelet a bankokat lényegében az állampapírok népszerűsítésére kötelezi a kabinet, előírva számukra, hogy az év végéig minden ügyfelüknek küldjenek részletes értesítést arról, hogy mennyit spórolhattak volna, ha állampapírba fektetik a pénzüket.