Számos megtakarítót érintő jogszabályváltozást jelentett be a kormány szerda éjjel: eszerint a kamatjövedelmek után már nemcsak 15 százalékos személyi jövedelemadót kell fizetni, hanem 13 százalékos szociális hozzájárulási adót (szocho) is. Az utóbbi alól két kivétel van, ezek az állampapírok és az ingatlanalapok befektetési jegyei, illetve kivételt képeznek a részvények is, de csak azért, mert azok eddig is adóztak és „szochóztak”, csak nem kamatjövedelem, hanem árfolyamnyereség után.
A július 1-jén hatályba lépő rendelet szerint, aki például elér 100 forint nettó hozamot egy átlagos befektetési jegy tartásával, eddig 85 forintot tarthatott meg belőle, ezután viszont csak 72-t.
Milyen megtakarításokra vonatkozik a teher?
– Bankbetéteken elért kamatjövedelemre,
– a július 1. után megvásárolt egyes értékpapírok (a kivétel) hozamára (kötvénykamat, befektetési jegyek árfolyamnyeresége),
– nyereménybetét kamatára, biztosítói teljesítés (megtakarítási célú életbiztosításoké), tagi kölcsön kamatára.
Kivételek – így lehet elkerülni a szochofizetést
Az intézkedés nem érinti az állampapír-befektetéseket. Aki állampapírt tart, az eddig is tudta, hogy viszonylag könnyű volt adómentes hozamot elérnie, mindössze arra kellett figyelnie, hogy 2019 júniusa után kibocsátott államkötvényt vegyen.
A részvények pedig azért képeznek kivételt, mert az szja-törvény szerint tartásukkal nem keletkezik kamatjövedelem, az eladásukból árfolyamnyereségre tesz szert a befektető, és az eddig is adózott 15 százalékkal, illetve az osztalékot is terhelte a szocho.
A tartós befektetési számlán (tbsz) kezelt megtakarításokon elért hozam pedig szintén nem minősül kamatjövedelemnek (legyen részvény, vagy befektetési jegy a portfólióban), így szochót sem kell utána fizetni, és az 5. év végén a keletkezett hozam teljesen adómentes.
Nem új az intézkedés, és nincs is kőbe vésve
A Kalkulátor emlékeztet rá, hogy 2006 óta kell fizetni a megtakarítóknak kamatadót, amelynek a kulcsa 20 százalék volt akkor, amelyet 2011-ben 16 százalékra, később 15-re csökkentettek. De még ez a 15 százalék sem vonatkozik a 2019. június után kibocsátott állampapírokra, értelemszerűen a diszkontkincstárjegyekre és a tbsz-eken kezelt portfóliókra sem.
Maga a szochofizetési kötelezettség sem újdonság a kamatjövedelmek után, 2013 és 2017 között már létezett 6 százalékos teher, csak nem szocho, hanem egészségügyi hozzájárulási (eho) néven.
Megmozdulhat az elinflálódó pénz, a bankok nem örülnek
Az intézkedésnek lehet pozitív hatása is, például az, hogy a bankbetétekben lévő és folyamatosan inflálódó pénz egy részéből állampapír-befektetés válik. Nagy Márton gazdaságfejlesztésért felelős miniszter csütörtökön arról beszélt egy sajtó-háttérbeszélgetésen, hogy a lakossági banki betétek és számlapénzek 5-10 százaléka mozdulhat meg; jelenleg a látra szóló lakossági betétek állománya 8000 milliárd forintra tehető.
Becsei András, az OTP vezérigazgató-helyettese és a bankszövetség alelnöke szerint sérül a versenysemlegesség a magyar piacon a kormány múlt éjjel hozott, megtakarítási piacra vonatkozó döntései miatt – a szakember erről a Portfolio Financial IT 2023 konferenciáján beszélt.
Az éjjel a közlönyben megjelent szabályozási változások kapcsán Becsei András megjegyezte, hogy a szabályok a lakossági állampapírokra nem lesznek érvényesek, emiatt a versenysemlegesség sérül, a bankszövetségnél ennek nem örülnek.
A bankszövetség számításai szerint a legújabb intézkedések nem fognak olyan nagy mértékű megtakarításokat mozgósítani, mint azt a kormány szeretné, véleménye szerint a 8200 milliárdos készpénzállomány java része ezt követően sem fog az állampapírpiacba becsatornázódni, bármennyire is „jó lenne”.
A Világgazdaság érdeklődött a befektetésialap-kezelőknél is az intézkedés őket érintő, várható hatásairól, egyelőre a rendelet előírásainak elemzése zajlik náluk.
