Orbán Viktor a parlamentben: Brüsszel tartozik nekünk hárommilliárd euróval

Ha megérkeznének az a magyar költségvetésbe, az kisimítaná, és ki is fogja simítani a büdzsé egyenlegét – erről is beszélt Orbán Viktor hétfőn a parlamentben. Az alkotmányos szokások szerint a kormányfő felszólalásával vette kezdetét az Országgyűlés őszi ülésszaka.

A miniszterelnök felhívta rá a figyelmet, hogy 

miközben Magyarország eleget tett az őt terhelő egymilliárd eurós befizetésnek. Úgy fogalmazott, hogy „Brüsszel inkább adja oda azt a pénzt, ami jár a magyaroknak, és máris fényesebben állna a magyar államháztartás helyzete”. Kijelentette, hogy a költségvetés idei hiánycélja könnyedén teljesülne, ha Brüsszel nem gáncsoskodna.

Felhívta a figyelmet rá, hogy az Európai Bizottság úgy várja el, hogy Magyarország járuljon hozzá az uniós költségvetés módosításához, és vegyen részt 99 milliárd euró pluszbefizetésben, hogy Magyarországtól visszatartja a neki járó forrásokat. Azt is elvárja, hogy a magyar kormány vegyen részt még intenzívebben Ukrajna finanszírozásában, miközben a magyarok nem támogatják a háborút. Azt is követeli, hogy az RRF-hitel megnövekvő kamatterheit is viselje arányosan, miközben az alapból nem utalják el a Magyarországnak járó rész. „Több pénzt akarnak tőlünk, miközben politikai okokból visszatartják, ami minket megillet” – összegzett.

Orbán Viktor üzent az üzemanyag-kereskedőknek

Megerősítette: a kormányzat inflációs célja, hogy év végére egy számjegyű legyen a drágulás. Megjegyezte, hogy ez újszerű elem, hiszen inflációs várakozása a jegybanknak szokott lenni. Csakhogy az energiaárak elszállása, illetve a szankciós politika olyan mértékű inflációt okozott, amivel a jegybank már nem tudott megbirkózni. Ezért a kormány átvette ezt a feladatot, annak felelősségével együtt. Saját vállalásokat tett, és saját eszközöket alkalmazott. Itt megemlítette az online árfigyelő rendszert és a kötelező akciózásokat is. Szerinte a terv működik, szeptemberben 12 százalék körüli, decemberre pedig biztosan 10 százalék alatt lesz az  

Orbán Viktor figyelmeztette őket: ha nem tudják, vagy nem akarják kordában tartani a literenkénti árakat, a magyar kormány ismét be fog avatkozni.

Miért jó, hogy a magyarok kezében van az államadósság kétharmada?

Szóba hozta a jegybanki adósságot is. Rámutatott, hogy a Magyar Nemzeti Bank tetemes adósságot halmozott fel az elmúlt években, ezért pedig a költségvetésnek kellene helytállnia. Erre képes is lenne a büdzsé, de csak akkor, ha más fontos területekről finanszírozást von el. „Ne ezt tegyük! Mentsük ki a jegybankot szorult helyzetéből egy törvénymódosítással, amit be is fogunk terjeszteni a ház elé” – vetítette előre. Pozitívan nyilatkozott viszont az államadósságról. Emlékeztetett rá, hogy a magyar kormány érdekeltté akarja tenni a megtakarítással rendelkező magyarokat, hogy állampapírba fektessenek. Ez ugyanis hasznos a költségvetésnek és a megtakarítással rendelkezőknek is. A hitelek kamatait nem külföldi hitelezőknek, hanem magyarok a magyaroknak adják oda, ez pedig biztos forrás az államkasszának. Jelenleg az államadósság kétharmada magyarok, egyharmada pedig külföldiek kezében van. A teljes államadósság 24 százalékát magyar háztartások birtokolják. Ez rendkívül pozitív, Magyarország ezzel éllovas az EU-ban.

Magyarországnak is fegyverkeznie kell

Külön kitért a honvédség és a védelmi ipar területére. Arról beszélt, hogy a kormány stratégiai döntést hozott, amikor célul tűzte az ütőképes honvédség és világszínvonalú hazai hadiipar megteremtését. Az utóbbi bázisa Zalaegerszeg, ahol olyan tudás halmozódik fel, amilyennel eddig nem rendelkezett Magyarország. Kijelentette:

Ezért további katonai megállapodások jönnek létre, ezek közül az egyik egy magyar–német–izraeli kooperáció harci drónok gyártására. Szerbiával ugyancsak partnerség jött létre, ami immáron magában foglalja a védelmi ipart és a honvédelmet is. Gőzerővel zajlik a toroborzás, és az idén már négyezren szerződtek a honvédséggel. Röviden kitért a klímabarát ipar kérdésére. Rávilágított, hogy a magyar ipar és a magyar gazdaság úgy növekedett 1999 után, hogy a szén-dioxid-kibocsátása csökkent. Ezt kevés állam mondhatja el magáról. Közölte, hogy 

• Paks 2.-vel, 
• Paks 1. üzemidejének meghosszabbításával, 
• a napenergia-kapacitásokkal 
• és a tartalék erőművek felépítésével 

önállóvá teszik a magyar energetikai rendszert. Szerinte a folyamat négy-öt évvel előrébb jár a tervezetthez képest, ami azért is jó hír, mert mások most nyitják újra tucatszám a szénerőműveiket. „Ez a sors és a zöldpolitika fintora. Magyarország viszont a klímabajnokok klubjához tartozik” – jegyezte meg. 

Van elég gáz Magyarországon

Azt is bejelentette, hogy a magyar kormány elvégezte a házi feladatát, és feltöltötte a hazai gáztárolókat, amelyek az éves szükséglet 60 százalékát már biztosítani tudják. A nyáron elvégezték a villamos hálózat teljes felülvizsgálatát. Tekintélyes részét ismét megnyitották, és az elszámolási vitát követően újra befogadják a lakossági napenergia-kapacitásokat.

Hosszabban szólt az energiaellátásról. Azt mondta, hogy a kormány kiemelkedő vállalása, hogy az energetikai világpiac felfordulása ellenére fenntartják Magyarország energiabiztonságát. Nyáron energetikai együttműködések sorát kötötték meg a török, az azeri és a katari féllel. Erre azért van szükség, mert Brüsszelben úgy döntöttek, hogy az orosz energiahordozókról leválasztják Európát. „Ez ellentétes az érdekeinkkel, de most nincs elegendő erő ahhoz, hogy megakadályozzuk” – fogalmazott. Azonban képesek vagyunk csökkenteni a negatív hatásokat, és alkalmazkodni az új helyzethez. Kiemelte a türk világ stratégiai szerepét. Délről a Török Áramlaton keresztül már az éves gázellátás közel fele, csaknem ötmilliárd köbméter érkezik. Ezenfelül már közvetlen török gázt is vásárolunk. Megkezdődött az azeri gáz szállítása is, és az EU-t és külön Romániát bevonva nagyszabású energiaszállítási tervekről is megegyeztek.

Felhívta a figyelmet, hogy az egész világ versenyt fut a katari földgázért, ebbe pedig Magyarország is benevezett. A katari emír budapesti látogatása sokat javított az esélyeken. 

Magyarország idejében nyitott Keletre

Hangsúlyozta, hogy a keleti és a türk világ súlya nőni fog Európa számára, de ennek a magyar kormány régóta tudatában van. „A minszki béke törékenysége a kezdetektől nyilvánvaló volt. Tudtuk, ha Ukrajna nem hagy fel a NATO-csatlakozás szándékával, újabb konfliktus támad, ami az orosz energiaszállításokat is veszélybe sodorja. Ezért jó előre stratégiai és baráti szintre emeltük az ázsiai kapcsolatainkat, 2018-ban már megfigyelői voltunk a Türk Tanács politikai közösségének, éppen ezért a háború és az Északi Áramlat ellen elkövetett, feltételezhetően állami terrorakció nem állított minket megoldhatatlan feladat elé. Ha kiterjed a figyelmük a befektetésekre, a kereskedelemre, akkor kellő szerénységgel kijelenthető, hogy Magyarország keleti stratégiája működik” – értékelt a kormányfő.

A háború folytatódni fog

Felhozta az ukrán gabona ügyét is. Arról számolt be, hogy a vita jelenleg már a világkereskedelmi szervezet előtt van. „Arra szólítjuk fel Brüsszelt, hogy álljon ki a régiós tagállamok mellett, és ne árulja el Magyarországot.” Jelezte, hogy a kelet-közép-európai országok és a brüsszeli bürokraták között súlyos összeütközés van az ukrán gabona miatt. Az ukrán helyzet kapcsán arról is beszélt, hogy Magyarország továbbra is mindent megtesz a béke érdekében, de a háború folytatódni fog. A konfliktusnak nincs katonai megoldása, a diplomatáknak vissza kell venniük az események irányítását. Egyúttal egyértelművé tette, hogy a magyar kormány nem tesz eleget az ukrán kérésnek, és nem erőszakol vissza egyetlen ukrán menekültet sem Ukrajnába, akik Magyarországon találtak biztonságra. Itt kell beszélni arról is, hogy a kárpátaljai iskola új ukrán vezetése megtiltotta a magyar himnusz éneklését és a nemzeti színek használatát. „Az ukránok évek óta sanyargatják az iskolákat, hogy amennyiben nem lesznek ukrán intézmények, bezárják őket. A magyar kormány minden nemzetközi fórumon harcol a magyar gyerekek jogaiért, és semmilyen kérdésben nem ad támogatást az ukrán államnak, amíg vissza nem állítja a korábbi törvényeket.”

Őrült gondolat a migrációról

Arra is rávilágított, hogy a migrációs vita folytatódni fog, sőt mélyül és szélesedik. Július végén a magyar és a lengyel tiltakozás ellenére Brüsszelben áterőltettek egy új paktumot, amely mára megbukott. A tengeri migrációs útvonalon valóságos invázió zajlik. Magyarország déli határán az idén eddig 128 ezer betörési kísérletet hárítottak el. Mindennaposak a súlyos támadások, ebből 168-at regisztráltak 2023-ban. A bevándorlók erőszakossága nő, néhány napja automata fegyverekből adtak le tüzet, ezzel pedig átlépték a vörös vonalat. „Nem teljesíthetjük a brüsszeli követeléseket, hogy hozzunk létre migránstáborokat, és fogadjuk el a migránskvótát. Azokat kellene befogadnunk, akiktől a déli határt védjük. Őrült gondolat” – fogalmazott. De felhozta azt is, hogy az Európai Unióval más téren is küzdelemben áll Magyarország. Brüsszel követeléseket „szegezett a mellünknek”, hogy az év végére építsük le az energiatámogatási intézkedéseket, az így felszabaduló forrásokból pedig az álamadósságot kellene csökkenteni. Azt is elvárná, hogy a kamatsapkát szüntessük meg, és kifogásolja, hogy megnőtt a belföldi tulajdon a banki, távközlési és médiaágazatban a külföldi kárára. Ez pedig az EU szerint veszélyezteti Magyarország lehetőségeit a termelékenység növelésében és az innovációban.

– húzta alá Orbán Viktor.