BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Szakértő Orbán Viktor álmáról: kellene Magyarországnak egy Apple

Kizárólag az innováción és a hatékonyságjavításon keresztül lehet megvalósítani Orbán Viktor vízióját a kifektető magyar vállalatokról – erre hívták fel a figyelmet a Világgazdaságnak nyilatkozó elemzők. Az elmúlt hetven évben sikeresen felzárkózó országok, mint Dél-Korea, Finnország vagy Írország, mind valamilyen high tech terméken keresztül tudtak betörni a nemzetközi piacra, ami egyúttal megalapozta kitörésüket a közepes jövedelmi helyzetből. Magyarország számára is ez lenne a követendő út.

Csekély a realitása annak, hogy a következő tíz-húsz évben a külföldön is jelen lévő magyarországi cégek többet utaljanak haza, mint amennyit a multik kivisznek az országból, de azért vannak sikertörténetek is erről beszélt a Világgazdaságnak Essősy Zsombor, a Magyarok a Piacon Klub (Mapi) elnöke, akit azok után kérdeztünk, hogy Orbán Viktor miniszterelnök az idei kötcsei pikniken már sokadszorra beszélt hosszú távú víziójáról, miszerint egyszer a hazai cégek kifektetése meghaladja majd a Magyarországon tevékenykedő multik befektetéseit. Jelenleg ettől igencsak messze vagyunk, tavaly a külföldi tulajdonú vállalatok közel 8 milliárd eurót, azaz több mint 3000 milliárd forintot utaltak haza, miközben a külföldön működő magyar tulajdonú cégek jövedelme ennek kevesebb mint a harmada, 2,5 milliárd euró (950 milliárd forint) volt.

Robot,Arm,In,A,Factory,Working
Fotó: Shutterstock

 

Innováció és hatékonyságjavítás a kulcs

Essősy szerint azonban ez nem a kormány hibája, a probléma, hogy a versenyben a nyugati országok és cégek sokkal hamarabb indultak el. Amikor még nálunk szocialista tervgazdaság volt az ötvenes-hatvanas években, ők már exportáltak, ezt a lemaradást pedig nagyon nehéz behozni.

Kellene nekünk egy Apple

hangsúlyozta a Mapi elnöke, hozzátéve, ha össze kellene foglalnia két szóban, hogyan lehetne az Orbán Viktor által is megálmodott célt elérni, akkor ez az innováció és a hatékonyságjavítás, szerinte csak ezeken keresztül lehet jelentős hozzáadott értéket előállítani. Az biztos, hogy van hova fejlődni, hiába vannak ugyanis ambiciózus kormányzati célok a kutatás-fejlesztési ráfordításokat illetően, amelyek 2030-ra a 3 százalékot célozták meg GDP-arányosan, tavaly éppenséggel visszaestek ezek a költések, az előző évi 1,64 százalékról 1,38 százalékra, ami 2017 óta a legalacsonyabb érték (bár még mindig magasabb a 2010-esnél, akkor mindössze 1,13 százalék ment kutatás-fejlesztésre a teljes tortából). Eközben azért pozitív elmozdulás is történt, hiszen egy kategóriát javítottunk az uniós innovációs eredménytáblán.

Dél-Korea és a Samsung lehetne a minta

Nem véletlen, hogy az elmúlt hetven évben sikeresen felzárkózó országok, mint Dél-Korea, Finnország vagy Írország, mind valamilyen high tech terméken keresztül tudott belépni a nemzetközi piacra, ami aztán megalapozta a kitörést a közepes jövedelmi helyzetből. Elég csak a Nokiára vagy a Samsungra gondolni. Az utóbbi az igazán érdekes történet, kezdetben szárított halat árult, majd a hatvanas-hetvenes évek aktív állami iparpolitikának is köszönhetően évtizedek óta a világ vezető elektronikai termékeket gyártó vállalata, mára Dél-Korea GDP-jének 20 százalékát biztosítja. Ami a kutatási-fejlesztési költéseket illeti, nem sok ország mondhatja el magáról, hogy bruttó hazai termékének csaknem 5 százalékát költi erre a területre.

Áramlik a külföldi működő tőke az országba

Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője arra hívta fel a figyelmet, hogy olyan jelentős külföldi beruházások zajlanak jelenleg az országban az autóipar és az akkumulátorgyártás területén, amelyek jóval felülmúlják a hazai vállalatok kifektetését, tehát már emiatt sem valószínű, hogy a közeljövőben a magyarországi cégek többet utaljanak haza, mint a multik. 

2020 óta ugyanis elképesztő ütemben áramlik az FDI Magyarországra, csak tavaly 6,5 milliárd euróról született döntés, és kérdés, hogy ezt a volument képesek-e kompenzálni az exportra termelő magyar vállalatok.

Az elemző hangsúlyozta, hogy a problémák megértéséhez érdemes visszamenni a kályháig, a rendszerváltáskor ugyanis a nagy magyar tőkeszegény cégek vagy csődbe mentek, vagy megvette őket egy külföldi vállalat, amely, ha nem folytatta a termelést, jó eséllyel szintén csődbe vitte. Ebből pedig nagyon kevés cég tudott kibújni, ami odáig vezetett, hogy ma alig akad olyan magyar nagyvállalat, amely sikeres tudna lenni a külföldi piacokon.

Három magyar nagyvállalat állja meg a helyét a nemzetközi versenyben, de jönnek az újak

Nem nehéz megszámolni, mindössze három cég, az OTP, a Mol és a Richter számít regionális szereplőnek, amelyek megállják a helyüket a nemzetközi versenyben, elsősorban nekik van esélyük arra, hogy külföldön tudjanak terjeszkedni. Magyarország helyzete már csak azért sem egyszerű, mert tízmilliós országként borzasztó nehéz kitörni, szemben Lengyelországgal, amely a maga negyenmilliós piacával ma mintegy 40 regionális középvállalatot tud felmutatni. 

Essősy az elmúlt évek sikertörténetének nevezte a Hellt, amely egy prosperáló piacra tudott betörni, szerinte az energiaitalt gyártó cég is elsősorban az innovációjának és a hatékony termelésének köszönheti a sikerét.

Arra a kérdésre, hogy elsődlegesen a Balkán mennyire lehet alkalmas terület a magyar cégek számára, Török Zoltán azt mondta, ha kellően innovatívak, és megfelelő minőségben gyártanak, akkor bárhova tudnak exportálni, akár Németországba vagy Angliába is, de a Balkán egy természetes kifektetési terület lehet sok cégnek a közelsége miatt. Ráadásul a nagy nyugati vállalatok még nem vetették meg a lábukat ott, ennek is köszönhető szerinte a 4iG terjeszkedése.

Tíz éven belül megduplázódhat a magyar multik száma

A következő évtizedben kell megduplázódnia a magyar multik számának. Ha megmaradunk a mostani helyzetben, az hosszú évekre vissza tudja vetni a fejlődésünket – mondta a Világgazdaságnak Szabados Richárd, az IFKA Közhasznú Nonprofit Kft. (a Gazdaságfejlesztési Minisztérium vállalkozásfejlesztési ügynöksége) június elején kinevezett ügyvezetője.

 

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.