Jegybank: a hazai bankrendszer változatlanul stabil, sokkellenálló képessége erős

A bizonytalan keresleti környezet, a magas és a lassulása a hitelezés csökkenéséhez vezetett Európában. Ezzel párhuzamosan a jegybankok restriktív monetáris politikája érdemben növelte a bankok nettó kamatjövedelmén keresztül a jövedelmezőséget, amely növekményből egyre több országban vonnak el – legalább részben – költségvetési vagy jegybanki intézkedésekkel. A dezinfláció folytatódásával és ezzel a kamatkörnyezet várt normalizálódásával a jelenlegi magas jövedelmezőség csökkenésére kell számítani, miközben a törékeny növekedési kilátások mellett az ingatlanpiaci túlértékeltség korrekciója kockázatként jelenik meg.

A hazai lakáspiacon jelentősen mérséklődtek a tranzakciók, leginkább a keresletet meghatározó kedvezőtlen makrogazdasági tényezők és a hitelből megvalósuló lakásvásárlások visszaesése miatt.

A kereskedelmiingatlan-piacon 2023 első fél évében emelkedett a kihasználatlansági ráta mind a budapesti irodák, mind az ipar-logisztikai ingatlanok esetében, de historikusan továbbra sem tekinthetők magasnak. Pénzügyi stabilitási szempontból a növekvő kereskedelmiingatlan-piaci kockázatokat enyhíti a hitelintézetek projekthiteleken keresztüli mérsékelt kitettsége.

Az alacsony lakossági betéti kamatok és a kormányzat állampapírpiaci kereslet növelését célzó intézkedéseinek versenyt erősítő hatása mellett tovább csökkent a lakosság és a nem banki pénzügyi intézmények bankrendszernél elhelyezett betétállománya. A hitel-betét mutató főként a betétek kiáramlása miatt nőtt, de a felmerülő kockázatokat ellensúlyozza a szektor jelentős mértékű likviditási többlete.

A szolvencia-stresszteszt eredményei alapján markáns stressz esetén is csupán elhanyagolható mértékű tőkehiány jelentkezne szektorszinten, így a bankrendszer likviditási és tőkehelyzete továbbra sem gátolja a hitelezést.

A jövedelmezőség az extraprofitadó és az egyéb kormányzati intézkedések hatása ellenére is kiugró, amihez érdemben hozzájárult a jegybankkal szembeni kamateredmény. Ez a kiugró jövedelmezőségi szint azonban nem tartható fenn középtávon, így ismét a hatékonyság növekedése és a hitelezés mélyülése lehet a jövedelmezőség fő forrása.

A nem teljesítő hitelek aránya a vállalati szegmensben érdemben nem változott, a háztartási hitelek esetében egy, a moratórium lezárását követő technikai hatás miatt mérséklődött 2023 első fél évében. Előretekintve a hitelportfólió több olyan szegmense is azonosítható, ahol növekedhetnek a hitelkockázatok.

Ilyenek például a kamatstopban lévő kkv- és jelzáloghitelek, a kereskedelmi ingatlanokat finanszírozó projekthitelek, valamint az államilag támogatott hitelek, amennyiben nem teljesülnek a kapcsolódó gyermekvállalási feltételek.

Összhangban a nemzetközi folyamatokkal mind a vállalati, mind a háztartási hitelállomány éves növekedési üteme mérséklődött. A jegybank éves hiteldinamika-előrejelzése alapján 2023-ban érheti el a mélypontját mindkét szegmensben. A lakáshitelek új szerződéskötéseinek visszaesésében a piaci hitelek csökkenése mellett a támogatott hitelek mérséklődése is szerepet játszott. Az utóbbi arra utal, hogy a hitelpiaci keresletre érdemben hat a gazdasági bizonytalanság, a reálbérek csökkenése és a fogyasztói bizalom romlása is, az infláció letörését szolgáló szigorú monetáris kondíciók mellett.