A Magyar Nemzeti Bank szerdán mutatja be legújabb Növekedési jelentését. A jelentés a magyar gazdaság hosszabb időhorizonton mutatott és várható fejlődési pályájáról, illetve az azt meghatározó legfontosabb tényezőkről nyújt átfogó képet.
A Magyar Nemzeti Bank számos rendszeres kiadványában – mint például az Inflációs jelentésben, a Fizetési mérleg jelentésben, a Pénzügyi stabilitási jelentésben, illetve a Versenyképességi jelentésben – elemzi a magyar és a világgazdaság növekedési alakulását. Ezek a publikációk jellemzően a gazdaság rövid és középtávú folyamataira fókuszálnak, ezek közül is kiemelten elemezve a monetáris politika vitelét meghatározó változók alakulását.
A Növekedési jelentés célja, hogy bemutassák hazánk hosszabb távú – esetenként egy teljes üzleti ciklust is felölelő – növekedési pályáját
és annak társadalmi-gazdasági meghatározó tényezőit, közvetlenül, sztenderd és alternatív mutatókat is felhasználva.
A 2023. évi Növekedési jelentés fókuszában az innovációvezérelt vállalatok (IDE)-k állnak. Az eseményen az MNB munkatársai bemutatják ezeknek a vállalatoknak a gazdasági súlyát, regionális elhelyezkedését, ágazati koncentrációját és egyéb jellemzőit.
Nagy Márton négyszázalékos növekedést vetít előreÉv végén az egy számjegyű elérése azt jelentheti, hogy 2024 tavaszára a jegybanki kamatlábak is egy számjegyűvé válhatnak – mondta a Világgazdaságnak a gazdaságfejlesztési miniszter. „A hitelpiac tehát begyógyulhat, újraindulhat. A növekedésünk legfőbb támasza továbbra is a beruházások és az marad, a visszahúzó erők közül a pedig az infláció csökkenésével párhuzamosan a fogyasztás is magára találhat, ráadásul itt egy jelentősebb visszapattanást várok. Ha összehasonlítjuk a kormány várakozásait a Magyar Nemzeti Bank elemzésével, van egy kisebb eltérés. Mi azt mondjuk, hogy jövőre 4 százalék lesz a növekedés és 6 százalék az infláció, addig a jegybank 3,5–4,5 százalékos GDP-bővülést tart reálisnak és 3–5 százalékos pénzromlást, tehát valamivel alacsonyabb inflációt és alacsonyabb növekedést prognosztizál. A fogyasztás mértéke lesz a kulcskérdés.” |
