Mennyire veszélyes az Apple Pay? – a szakértő válaszol
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságHa abból indulunk ki, hogy 15 ezer forintos határig bárki azonosítás nélkül kiegyenlítheti a vásárolt árucikk ellenértékét a bankkártyás érintéssel, a felhasználó jogosan kezdhet aggódni, hogy akkor miként működik ez a mobiltelefon esetében? A megoldás népszerű, de nagy a valószínűsége, hogy sokan még az aggódásig sem jutnak el, csak használják bátran az új módszert, hiszen praktikus és gyors.
Fotó: Milan Jaros / Bloomberg via Getty Images
Mennyire veszélyes az Apple Pay?
„A mobiltelefonban nemhogy 15 ezer forintot, de egyetlen forintot sem lehet elkölteni képernyőfeloldás, azaz azonosítás nélkül – fejtette ki érdeklődésünkre Gergely Péter, a Biztos Döntés pénzügyi szakértője. – A plasztik bankkártyánál is van olyan szabály, hogy bizonyos vásárlásonként, vagy 45 ezer forintos összesített érintéses limitet elérve ismételt azonosítás szükséges a 15 ezer forint alatti tranzakciónál is. Nem lehet tehát a mobillal sem korlátlanul költeni.”
Ennek alapján nyugodtan kijelenthető, hogy az, aki a mobiltelefonjába digitalizálja a bankkártyáját és utána Apple Pay-jel költ, az egyáltalán nincs kisebb biztonságban, mintha a plasztikot használná.
Sőt, ez még előnyösebb is lehet, hiszen a MagNet Bank például adományozási kampányt is kapcsolt az Apple Pay -hez. Az a félelem tehát, hogy a mobiltelefon elvesztésével a digitális pénztárcában tárolt bankkártyákon lévő pénzünk is veszélybe kerül, teljesen alaptalan.
Miért van szükség a fizetések biztonságának fokozására?
„Míg korábban a bankkártyaterminálokkal és az ATM-ekkel trükköztek a bankkártya csalók, ez mára átterelődött az online térbe. Egyrészt a csalók számára ez egy kényelmes lehetőség arra, hogy elrejtsék személyazonosságukat, hiszen nem kell személyesen sehol sem megjelenniük, ahol a kamerák elé kerülhetnek. Másrészt az Európai Unión belül a visszaéléseknek leáldozott a csipes fizetés elterjedése óta, amit már nem tudnak hamisítani a csalók” – mutatott rá Gergely Péter.
Fotó: Shutterstock
Ugyanakkor folytatta: „Legfeljebb úgy, hogy idehaza megszerzik a mágnescsíkon tárolt adatokat, majd az Európai Unión kívül, ahol még gyakori a mágnescsík használata, visszaélnek vele. Ez ellen az úgynevezett geokontroll-beállításokkal lehet védekezni, amellyel kizárjuk az Európai Unión kívüli használatot. Ilyen lehetőség azonban idehaza még csak a CIB és OTP Banknál van a mobilapplikációkban, ám elérhető ugyanez például a litván Revolut Banknál is.”
Biztonságosabb a mobil, mint a hagyományos pénztárca – a tokenek segítenek
Gergely Péter szerint egyértelműen biztonságosabb helyen van a bankkártya a mobiltelefonban, mint a pénztárcában. Nem csak a már említett képernyőzár miatt, hanem azért is, mert a banki kommunikációban már nem utaznak érzékeny adatok a hálózaton, hanem ezeket úgynevezett tokenek helyettesítik.
A tokenek olyasmik, mint egy könyvjelző, tehát utalnak a valódi kártya adataira, de önmagában egy token adatsorából nem lehet visszafejteni a bankkártya adatait.
Amikor mobiltelefonba digitalizáljuk a bankkártyát, ott is csak token tárolódik róla, ezáltal teljesen biztonságosnak mondható a használatuk.
