A szállodai és turisztikai piaci szakértő szerint egyre fontosabb kérdés, hogy miközben utazni, új helyeket megtapasztalni élmény, és élmény egy „cool” szállodában megszállni, egy jó étteremben étkezni, vajon élmény lehet-e egy ilyen helyen dolgozni? A kérdés nem költői, nem is ezért nehéz rá jó választ adni.
Az irodák világában egyre divatosabb, hogy egy cég központja közvetíti azt az életérzést, amit a cég, a márka képvisel, és próbál nemcsak a fogyasztók részére átadni, hanem a dolgozói kedvében járni is. Ez nemcsak a b.h.o (before home office) korszak előtt dívott, hanem mostanság is jelentős lendületben van: egyrészt a munkatársak visszacsalogatásának is eszköze, másrészt csapatot épít, összetart és a kötődést erősíti.
Nem utolsósorban pedig a dolgozó nem érzi, hogy robotként van kezelve
– hangsúlyozta a Prophex Europe Consulting ügyvezetője.
A szállodaiparban és a vendéglátásban az „az vagyok akinek látsz” elv, azaz a design, az egyediség mindig jelen volt, még azokban a látszólag jellegtelennek tűnő doboz vagy kocka épületekben is, amelyek egy-egy adott fejlesztési kort vagy termékirányt fémjeleztek.
Ezekre a dobozokra példa az osztrák hitelprogram keretén belül épült Duna-parti „tankok” – a Marriott, InterContinental vagy a jelenleg teljes átalakuláson átmenő Sofitel, vagy a BAH-csomópontnál található Novotel és Kongresszusi központ, vagy vidéken említhetők a balatoni nagy szállodák, többek között a Marina és az Annabell is.
Belül ezek az épületek is hordoznak azonban olyan megoldásokat, egyedi dizájn elemeket, amelyek a hotelek önálló arculatát hivatottak tükrözni.
A klasszikus épületek persze mind-mind önálló értékkel, emlékekkel és rejtélyekkel bírnak, emlékezzünk csak a Corinthia Royalra, vagy a várbeli Hiltonra amely hotelben a Dominikánus udvar a főváros egyik ikonikus rendezvényhelyszíne – mutatott rá Hegedűs Attila, hozzátéve, hogy ilyen volt a Gellért is.
Mind-mind ikon, arculattal, hírnévvel és misztikummal.
Mostanság a szállodaiparban a lifestyle és a dizájn végigvonul a középkategóriától a luxuson át és olyan „wow” effektusokat kínál vendégeinek, ami által a város és a hotel kínálta emlékeket viszi magával a turista. A standardizált, egységes képet közlő szállodamárkák és a független hotelek egyaránt és egymás után csempészik be a szobákba, a közösségi terekbe az adott településre utaló kis elemeket. Fotók vannak például a szobák falán (így a T62 Hotel), az adott városra utaló képek a lobbyban és közösségi terekben (például Ibis Citywest). A szállodák márkától, üzemeltetőtől és tulajdonostól függetlenül is igyekeznek épületen belül is jelezni a vendégeiknek, hogy éppen hol tartózkodik, melyik város vendégszeretetét élvezi.
Fotó: Kallus György / Világgazdaság
Jellemzően ugyanakkor a felső kategóriában
megjelennek az új építészeti megoldások és „aha” elemek, sokszor úgynevezett sztárépítészek által a tulajdonossal közösen megálmodott csodavilágot tárva elénk.
Példa erre a Vörösmarty téren található Dorothea vagy a Bem téren hamarosan nyíló Kimpton, de ilyen élményt tervez kínálni a Párisi Udvarban az Unbound by Hyatt is.
Cél, hogy a vendéget már foglaláskor is megfogja és az utazási vágyát tovább erősítse a látvány.
Ehhez kapcsolódik a szálloda által a vendége felé közvetített üzenet, hogy mi mást lehet még csinálni az adott desztinációban, melyek a város unikális kínálati elemei.
Egyre több luxushotel veszi célba MagyarországotLegalább ezer szobával bővült tavaly Budapest szállodai kapacitása, amit gyorsan felszívhat a kereslet, ha nem lesz lassulás. Az új szereplők jókor érkeznek a hotelpiacra, a magyar főváros külföldi vendégforgalma ugyanis dinamikusan nő. A további kapacitásbővítést viszont a magas hitelkamatok fékezik, fejleszteni most leginkább önerőből éri meg. |
A termékfejlesztés ezen lépései a tulajdonos és az üzemeltető/brand személyiségének a leképezése és az értékteremtés első lépései, a „hardver” megalkotása, aminek előremutatónak, de időtállónak is kell lennie, hiszen az alap dizájn általában 10-15 évig nem változik. Mindez kihívás építésznek és belsőépítésznek egyaránt. Ugyanakkor a hardver mit sem ér működő szoftver nélkül, de ez
a szoftver ebben az ágazatban jelentős humán elemmel bír.
Előtérben a háttér
A vendéglátásban és az éttermek, bárok világában az élményelemek, a látvány képes gyorsan, rapid módon változni, ami nagyon komoly kihívást jelent a vendéglátósoknak. Választ kell találniuk ugyanis arra, hogy egy étterem arculat és menüváltása közben hogyan kerülhető el, hogy ne kelljen teljesen átfazonírozni az adott éttermet.
A szállodákban is kiemelt jelentősége van a HR munkában annak, hogy olyan háttérkörülményeket teremtsenek meg a dolgozóknak, aminek eredményeként
a vendég nem a diplomatikusan, képzetten, hanem az őszintén mosolygó kollégát látja az étteremben és a folyosón.
Ilyen helyeken arra törekednek, hogy a szállodák rejtett hátsó világa, az úgynevezett back of house is tartalmazza azokat a pihenőtereket, irodai részeket, közösségi tereket, ahol a dolgozók fel tudnak töltődni, és örömmel vesznek részt az üzemeltető csapat munkájában.
Ahol a háttérüzemben dolgozók is örömmel teszik a dolgukat, örömmel járnak be a minőségi munkahelyükre,
ahol fontos, hogy a vendég nem csak egy hotelbe jön, hanem egy magyarországi hotelbe, onnan ezt a „wow” és „aha” élményt biztosan magával viszi
– fogalmazta meg az összefüggéseket Hegedűs Attila.
