Befogadóbbá, rugalmasabbá és innovatívabbá tenné a nyugdíjrendszereket az OECD
Javítani kell az eszközalapú nyugdíjak irányítását és kialakítási lehetőségeit annak érdekében, hogy előmozdítható legyen a befogadóbb és rugalmasabb nyugdíjrendszerek bevezetése és jobb eredményeket biztosítsanak az egyének számára, ami hozzájárulhat a fenntartható gazdasági növekedéshez és innovációhoz – derül ki a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) új elemzéséből.
Az OECD-országokban a nyugdíjvagyon 10 százalékkal nőtt 2023-ban, és elérte az 56 milliárd amerikai dollárt (USD), ami több mint háromszorosa a két évtizeddel ezelőtti szintnek. A kormányok nyugdíjtartalék-alapjainak hozzáadásával, a teljes vagyon elérte a 63 milliárd USD-t. A 2023-as végösszeg 5 százalékkal maradt el a 2021-ben látott szinttől – legalábbis a Pension Markets in Focus 2024 elemezése szerint.
A 2023-as növekedés a részvénypiacokon elért pozitív hozamoknak és a juttatások kifizetését meghaladó hozzájárulások pozitív cashflow-jának köszönhető. Az új jelentés elemzi ezt a növekedést és annak mögöttes mozgatórugóit, és összehasonlítja azt a hosszú távú trendekkel.
A nyugdíjrendszernek biztosítania kell az megfelelő jövedelmet
A népesség elöregedése és más gazdasági kihívások fényében az OECD második jelentése, a Nyugdíjkilátások 2024 új intézkedésekre szólít fel a lefedettségi hiányosságok kezelésére. A jelentés kiemeli annak fontosságát, hogy biztosítsák az egyének hozzáférését a megfelelő nyugdíjjövedelemhez, és olyan innovatív megközelítéseket alkalmazzanak, mint például a kockázatok összevonása és az otthoni tőke kiegyenlítése.
A nyugdíjrendszerek sok országban a pénzügyi biztonság és a gazdasági rugalmasság sarokkövét jelentik az idősödő népesség számára. A munkaerőpiacokkal együtt fejlődő, befogadóbb, innovatívabb és fenntarthatóbb, eszközalapú nyugdíjrendszerek elengedhetetlenek az egyének nyugdíjazási eredményeinek javításához és a nyugdíj rugalmasságának biztosításához
– közölte a jelentést ismertető Mathias Cormann, az OECD főtitkára.
A 2024-es nyugdíjkitekintés azt mutatja, hogy az előrehaladás ellenére továbbra is jelentős hiányosságok vannak a nyugdíjfedezetben, különösen az önálló vállalkozók és a kollektív szerződések hatálya alá nem tartozó munkavállalók esetében. A több munkaadós nyugdíjrendszerek kezelhetik ezeket a kihívásokat. A munkaadók – különösen a kis- és középvállalkozások – közötti erőforrások egyesítése révén ezek a megállapodások javíthatják a hozzáférhetőséget.
Meg kell erősíteni a pénzügyi ösztönzőket
A nyugdíjcélú megtakarítások ösztönzése érdekében a pénzügyi ösztönzőket is meg lehet erősíteni. Az összetett adószabályok és a szabálytalan frissítések azonban alááshatják hatékonyságukat. E rendszerek egyszerűsítése és az időben történő kiigazítások biztosíthatják, hogy az ösztönzők hatásosak és méltányosak maradjanak, különösen az alacsonyabb jövedelműek számára.
A részvényekbe történő befektetés jobb hosszú távú pénzügyi eredményeket biztosít, de a piaci volatilitás növelheti a nyugdíj előtt állók kockázatát.
A jelentés kiegyensúlyozott befektetési stratégiákat, például életciklus-megközelítéseket szorgalmaz a kockázatok kezelése és a hosszú távú megtérülés maximalizálása érdekében.
Az OEDC elemzői arra kérik a döntéshozókat, hogy kerüljék a túl óvatos alapértelmezett stratégiákat, amelyek korlátozhatják a nyugdíjjövedelmet.
A jelentés a nyugdíj kifizetési szakaszának újragondolását is fontosnak nevezi. A szakértők szerint, elengedhetetlenek a rugalmas megoldások, amelyek garantált élethosszig tartó bevételt, likviditást biztosítanak a váratlan kiadások esetére. Kulcsfontosságúnak nevezik emellett a pénzügyi oktatásba való befektetést. A digitális eszközök, például a nyugdíjkalkulátorok fontosak a megtakarítók megerősítésében és a tudatosság növelésében.
A különböző tőkekibocsátási termékek értékes forrást jelenthetnek a nyugdíjasok számára a pénzügyi forrásaik növeléséhez. A jelentés azonban hangsúlyozza, hogy erős fogyasztóvédelemre és világos szabályozásra, valamint jól megtervezett szabályozási keretekre van szükség annak biztosítására, hogy ezek a termékek hozzáférhetőek, átláthatóak és az egyéni igényekhez igazodjanak.
Nyugdíjrendszer Magyarországon
A hosszú távú demográfiai folyamatok nemcsak az aktív korú népességre vannak hatással, hanem a majdani nyugdíjasokra is. Jelenleg Magyarországon 1 millió 998 ezer öregségi nyugdíjas van, s ez a szám a következő években nagymértékben nőni fog, jelenleg egy öregségi nyugdíjas 16 nyugdíjas évre számíthat. Mivel az idő előrehaladtával javul a lakosság egészségügyi állapota, ezért a nyugdíjkorhatárt átlépők várható élettartama elérheti a 85 évet.
A nyugdíjrendszer finanszírozása két fő forrásból származik: a társadalombiztosítási járulékból (tb), valamint a szociális hozzájárulási adóból (szocho). 2024-ben a költségvetési törvény a szocho csaknem 90 százalékát és a tb bő felét fordítja a nyugdíjkiadásra. A nyugdíjrendszer idén még fenntartható: 6019 milliárd forint a tervezett nyugdíjkiadás, míg a tb és szocho nyugdíjra vonatkozó bevétele 6434 milliárd forintra nő várhatóan.
A Világgazdaság is megírta, hogy inflációálló marad és egy hónapnyival több nyugdíj jár Magyarországon 2025-ben is. Bővül a méltányossági segítségre jogosultak köre. Változatlan a Nők 40 és a nyugdíj melletti keresetek járulékmentessége. A gyermekvédelemben és a köznevelésben dolgozókat szintén ösztönzi a kormány arra, folytassák hivatásukat a nyugdíjkorhatár elérése után is. Íme a legfontosabb tudnivalók a jövő évi nyugdíjakról.
