Nyíregyháza az egyik kulcshelyszín az aranyháromszögben

Lázár János építési és közlekedési miniszter nyíregyházi sajtótájékoztatóján Debrecen, Nyíregyháza és Miskolc „aranyháromszögéről” beszélt. Mit kell érteni ez alatt? Hova pozicionálja ebben Nyíregyházát, hol vannak a város kitörési pontjai, milyen konkrét területeken lehet ennek a háromszögnek Nyíregyháza a leghangsúlyosabb „szöge”?

Lázár János építési és közlekedési miniszter valóban úgy fogalmazott, hogy aranyháromszög nevű új gazdasági övezet jött létre, amely Miskolcot, Debrecent és Nyíregyházát köti össze. Ez az aranyháromszög azt jelenti a három város között és a három város egymásra támaszkodásával, hogy Kelet-Magyarországon egy új gazdasági övezet született, amelyben és amelynek környékén egy sokkal jobb minőségű és erősebb gazdasági növekedésre van lehetőség. Ez a kifejezés nyilvánvalóan kormányzati megközelítés, országosan valóban így is van, hiszen Kelet-Magyarország fejlesztésében ez a három város kulcshelyszín, de hozzá kell tennem, hogy Nyíregyháza saját gazdasági portfólióval rendelkezik, ami mégis megkülönbözteti a másik két várostól. Fejlett gumiiparunk van, nálunk működik a Lego gyár, de büszkék vagyunk az olyan nagy cégekre is, mint – csak néhányat kiemelve – a Hübner-H Kft. vagy éppen az Eissmann, a Michelin, a Contitech, de fejlett az élelmiszeriparunk, és erősek vagyunk logisztikában is. Miskolcon, Debrecenben és Nyíregyházán is nagyon sok minden történt az elmúlt évben. Városunk esetében gondoljunk csak az ipari park bővítésére, ezzel együtt pedig az új munkahelyek teremtésére, az egyetem és az oktatás, valamint a közlekedési infrastruktúra fejlesztésére. Ezek egymáshoz kapcsolódnak, és nekünk ebben van a kitörési pontunk. Természetesen együtt is kell működnünk ebben az úgynevezett aranyháromszögben, hiszen a fiatalok elvándorlása mind a három várost sújtja, ez közös ügyünk, és szeretnénk megállítani.

A gazdasági életben a verseny és az együttműködés érzékeny egyensúlya legtöbbször a siker legfontosabb záloga. Mennyiben látja együttműködésnek és mennyiben versenynek az „aranyháromszög” városainak viszonyát?

Vannak közös érdekeink. Fontos mindhárom város számára ezen gazdasági övezet fejlesztése, de természetesen van egy egészséges verseny is köztünk, például a szakképzett munkaerő tekintetében. Azt azonban látni kell, hogy akár a kormányzat szemszögéből, akár külföldről nézve, ez a három nagyváros közel van egymáshoz, éppen ezért egy térségként is kezelik, így elengedhetetlen az együttműködésünk.

Nyíregyháza évtizedek óta ambicionálja a kereskedelmi központ szerepet, amire leginkább fekvése predesztinálja. Mennyiben akadályozza e szerep kiteljesedését a szomszédban zajló háború? Hogyan készülnek a háború utáni időszak lehetőségeire és kihívásaira? 

A kereskedelmi szerep helyett én inkább a logisztikai adottságokat emelném ki, ami a város földrajzi elhelyezkedéséből adódik. A háború utáni időszak – bízunk benne, hogy ez hamarosan elérkezik – lehetőségeit a közlekedési infrastruktúra is meg fogja határozni. Jelentős vasúti beruházás kezdődhet majd Nyíregyházán, az a cél, hogy az ipari park bővítéséhez kötött pályás kapcsolat jöjjön létre a környezetbarát szállítás biztosítása érdekében az északról a 113-as vasútvonal, délről az M3-as autópálya által határolt területen. Az Építési és Közlekedési Minisztérium által elkészített tanulmányterv alapján a 113-as számú vasútvonal helyben történő átépítése, korszerűsítése valósul meg. Az újonnan fejlesztésre kerülő Nyíregyháza Déli Ipari Park fejlesztési területével párhuzamosan a 113-as vasútvonaltól északra konténerterminál és vasúti átrakó létesül. De szintén itt kell megemlítenünk a 100-as vasútvonal Debrecen és Nyíregyháza közötti szakaszának fejlesztését is, amelynél a tervezési folyamat már véget ért, a közbeszerzést követően hamarosan megkezdődhet az építési munka.

Az egyértelműen látszik, hogy együttműködésre és infrastrukturális fejlesztésre van szükség. Az utóbbi egyébként pont térségünkben meg is valósult, hiszen a szlovák és ukrán határhoz közeli Fényeslitke közelében 2021-ben nagyszabású építkezés indult: ekkor kezdték el lefektetni annak az intermodális vasúti terminálnak az alapjait, ami a maga nemében Európa legnagyobb és egyik legmodernebb létesítményének készül. Ez kaput jelent kelet és nyugat között, itt zajlanak ugyanis az átrakodási munkák. Itt ki kell még emelnem azt is, hogy Záhony és Beregdaróc irányába folytatni fogják az M3-ast az M34-es megépítésével, így a kárpátaljai kapcsolatok is erősödhetnek a háború után.

Románia schengeni övezethez történt csatlakozása sok szempontból új helyzetet teremt a határ közeli térségekben. Hogyan érzékeli: hol jelentkezik máris, illetve hol jelentkezhet a későbbiekben ennek a hatása?

Jelenleg is zajlik Magyarország legnagyobb útépítésének egyike, az M49-es autóút megépítése, amely összeköti Nyíregyházát Szatmárnémetivel. Az autópálya első 30 kilométeres szakaszát 2026 végén adják át a forgalomnak, majd 2027 elején a fennmaradó 12 kilométert. Ez a két testvérváros, két térség együttműködéséhez néhány éven belül nagy lehetőségeket ad majd, és a hatása minden téren – beleértve a turizmust, az oktatást, az egészségügyet – megjelenik.

Debrecen kialakulóban lévő autóipari profilja milyen lehetőségeket nyithat Nyíregyháza számára? Egyáltalán: mennyire jellemzi gazdaságfejlesztési elképzeléseiket, befektetésösztönzési aktivitásukat az ágazati szemlélet?

Egyértelműen érezhető az együttműködés, kölcsönösen segítjük egymást, hiszen már most vannak olyan cégek városunkban, amelyek partnereik, beszállítóik lehetnek debreceni cégeknek. 

A Boysen csoport például 60 milliárd forintos beruházással 400 új munkahelyet hoz létre Nyíregyházán, ahol a cég elektromos autókhoz kapcsolódó alkatrészeket fog előállítani a BMW debreceni gyára számára. Egyébként a befektetésösztönzési programunkat a lehetőségekre alapoztuk. A lehetőségek pedig azt is jelentik, hogy azok a kis középvállalkozások is lehessenek partnereik az új befektetőknek, akik már itt működnek.

Első ízben történt polgármesterré választásakor letette a voksát a turizmus fejlesztése mellett. Milyen eredményeket sikerült ezen a területen elérni, milyen potenciált lát a továbbiakban ezen a területen?

Ma már egészen meglepő helyekről, a világ minden részéről érkeznek hozzánk turisták, ami pedig a vendég­éjszakaszámot illeti, az jól példázza, honnan hová jutottunk el. 2010-ben összesen 126 977 vendégéjszakát töltöttek el nálunk a kereskedelmi és magánszálláshelyeken, 2023-ban pedig 389 943 éjszakát regisztráltak a turisztikai szálláshelyeken a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ tájékoztatása szerint. Attrakcióink látogatószáma is kiemelkedő. Amikor polgármester lettem, a turizmusról még csak az állatpark jutott eszünkbe, mára szállodák épültek (Hunguest Hotel, Pangea Hotel), teljesen megújultak fürdőink, valamint a Múzeumfalu is. Mindezek mellett a tó körül sétányt építettünk, rekortán futópályát alakítottunk ki, de játszóteret és kondiparkot is kapott Sóstó, nem beszélve a fényjátékkal teljes zenélő szökőkútról, amihez szezonban tömegek látogatnak. De megújult a Bujtosi Városliget, a belvárosban pedig kulturális negyed született.

A turizmus egy fontos eleme a városmarketingnek, amely segít építeni és formálni a város imázsát. Pozitív hatása van a helyi lakosok életminőségére, miközben erősíti városunk jó hírnevét. 

A 2025. évi költségvetési előterjesztés bevezetőjében minden eddiginél megfontoltabb és takarékosabb szemléletű költségvetésről beszél. Hogyan kell ezt érteni? Kell-e attól tartani, hogy a város gazdaságfejlesztési elképzelései hátrányt szenvednek? Hogyan kívánják kivédeni az esetleges negatív hatásokat? Az óvatosság ellenére a költségvetés növekvő helyi adóbevételekkel számol. Mire alapozzák ezt az optimizmust?

A költségvetési rendelet megalkotása rendkívül átgondolt és összetett folyamat, melyre a gazdasági környezet, a törvényi szabályozások minden évben jelentős hatást gyakorolnak. Az előző évek rendkívüli eseményei – mint a világjárvány, a szomszédunkban zajló fegyveres konfliktus, az energiaválság – jelentősen átalakították a költségvetés tervezéséhez való hozzáállást, rávilágítottak és bebizonyították, milyen kiemelt jelentőségű, ha egy város gazdálkodása stabil lábakon áll.

• Működési kiadás tervezett összege: 61,1 milliárd forint (a főösszeg 48 százaléka), 
• Felhalmozási kiadások (beruházás, felújítás) tervezett előirányzata: 50,1 milliárd forint (a főösszeg 39 százaléka). 
• Az idei év költségvetésének fő üzenete: a stabilitás, megfontoltság, alkalmazkodóképesség.

Viszonyításképp: 2010-ben 

• 32,75 milliárd forint volt a mérlegfőösszeg, melyből 22,1 milliárd forint adósság/hitel volt. 
• Ehhez képest ma, 2025-ben a 127,9 milliárd forint mérlegfőösszeg mellett nincs hitele az önkormányzatnak. 
• Utoljára 2018-ban felújítási feladatokra vettünk fel hitelt, 2019-től hitel igénybevétele nélkül működik az önkormányzat.

A tervezett adóbevételeink is teljesültek az elmúlt évben, köszönhetően a városunkban tevékenységet folytató vállalkozásoknak. A költségvetés tervezése során méltán alapozhatunk ezekre a bevételekre. A közhatalmi bevételekből 2010-ben 6,1 milliárd folyt be a város kasszájába, ma a várható összeg 21,9 milliárd forint. 

Nyíregyháza töretlenül elkötelezett abban, hogy a kötelező feladatok maradéktalan ellátása mellett az önként vállalt feladatokhoz is biztosítson forrásokat. Ehhez biztosítanak fedezetet saját bevételeink is. Ezek hozzájárulnak, hogy mind a nyíregyházi lakosok, mind a turisták, mind a befektetők számára vonzó legyen a város. Mindennek eredményeképpen például több olyan nagyberuházás is zajlott az elmúlt években, amelyekkel városunk méltán büszkélkedhet. Továbbra is kiemelt hangsúlyt fektetünk a gazdaságélénkítésre, amely jó alapot teremt ahhoz, hogy a nyíregyházi lakosok itthon találják meg számításaikat, illetve minél többen válasszák Nyíregyházát letelepedésük célpontjaként.